A Portfolio felidézte: az idei nyár elején Parragh Lászlónak, a
Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének javaslatára az
Országgyűlés megszavazta a „lex Parragh”-ként elhíresült
kata-szigorítást, ami nagy ellenállást váltott ki a
vállalkozások részéről, mivel azt érezték, a módosítások a
fejük felett történnek. A BKIK vezetősége éppen ezért úgy
döntött, hogy egy empirikus kutatás keretén belül, együttműködve
a Budapesti Gazdasági Egyetemmel és a Szent István Egyetemmel
megkérdezi a vállalkozókat a kata adónem különböző
aspektusairól. Ez jó lehetőség lehet arra, hogy megalapozott
javaslatokat lehessen tenni a kata adónem jelenlegi problémáinak a
megoldására. A július végén, augusztus elején készített
felmérésben 6042 vállalkozás válaszolt a kérdőívekre.
A felmérésből kiderült, a válaszadók többsége véli úgy,
hogy a vállalkozásokat hátrányosan érintik a jövő évtől
hatályba lépő új kata-szabályok.
Főként a szellemi területeken aktív cégek tartanak attól, hogy
önhibájukon kívül sújtja majd őket a restrikció. Nagyon sok
olyan válaszadó is akadt, aki szerint a kata hasonló pályát
futhat be, mint a gazdasági csodafegyverből néhány év alatt
megtűrtté vált, majd megszüntetett egyszerűsített vállalkozói
adó (eva).
"Azzal együtt, hogy a kata eredeti célkitűzése a
kisvállalkozók adminisztrációs terheinek mérséklése volt,
illetőleg emellett fontos szempont volt a gazdaság fehérítése, a
tapasztalatok szerint előfordultak visszaélések is. Ráadásul ezt
csak tetézte a koronavírushelyzet, amely költségcsökkentési
láncreakciót indított el számos cégnél, ahol az alkalmazottak
egy részének katás vállalkozóvá kiszervezése a jelentős
közteher megtakarítás reményét csillantotta fel" –
hangsúlyozza Nagy Elek, a BKIK elnöke (címfotónkon), aki egyetért a jogalkotó
céljával, a bújtatott munkavállalás elkerülése miatti
szigorítási szükséglettel, ugyanakkor kritizálja az országos
gazdasági kamara elnöke, Parragh László által a
jogszabályalkotók felé beterjesztett megoldási javaslatot.
Egyrészt problematikusnak érzi a fűnyíróelv-szerű megoldást:
az egy ügyfélnek egy éven belül számlázott összeg 3 millió
forint feletti részét terhelő pluszadó ugyanis olyanokat is
hátrányosan érint a közel 400 ezer katás vállalkozóból, akik
önhibájukon kívül esnek majd a restrikció hatálya alá,
másrészt a szabály elég könnyű kijátszhatóságát.
Nagy Elek szerint a gyökereitől, az eredeti szellemisége szerint
kell újra gondolni a katát.
A szakember kitért arra is, hogy az eredendően személyi jellegű
kifizetések közterheinek kiváltására létrehozott adónemet nem
harmonizálták kellőképpen a minimálbér időközi változásaival
(2013-ban 98 ezer forint volt, míg 2020-ban már 161 ezer forint a
minimálbér) és annak társadalombiztosítási járulékaival,
másfelől a bevételi határok felemelése (az eredeti 6 millió
forintról 12 millióra) anélkül történt meg, hogy a
társadalombiztosítást is tartalmazó adótételek változtak
volna.
A BKIK elnöke úgy véli, konzultációk formájában célszerű tudatosítani a vállalkozókban, milyen feltételek mellett maradhat fenn reálisan és tartósan a kata a hazai adórendszerben, hogy kedvező tulajdonságaiból minél többet megtarthasson úgy, hogy közben a költségvetési logikát sem sérti alapjaiban.
(Címfotó: 24.hu)
