A kiadványban olvasható dr. Darák Péter a Kúria elnökének előszava, dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, dr. Harmathy Attila professor emeritus, dr. Sulyok Tamás az Alkotmánybíróság elnökének, dr. Fazakas Sándor debreceni református egyetemi tanár, Köves Slomó vezető rabbi és dr. Miskolczi Bodnár Péter dékán értekezése – tájékoztatott a Kúria.
A legfőbb bírói fórom 2019. október 2-án, a Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan rendezett konferenciát Erkölcs és Jog címen. A tanácskozásról bővebben itt olvashatnak.
A konferenciát folytatni kívánja a Kúria. A legfőbb bírói fórum idén ősszel rendezne tudományos tanácskozást, amelyen az előadók egyes jogi fogalmak erkölcsi tartalmáról értekeznének.
Részletek az Ügyvédek Lapja 2019/5-ben
A jeletős tanácskozás részleteiről az Ügyvédek Lapja 2019/5. lapszámában lehet olvasni.
A lap egyebek között ezt írta a maga nemében egyedülálló kezdeményezésről:
A bírói gyakorlat mintha szégyenlősen közelítene az erkölcsi kérdésekhez – mondta köszöntőjében a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter kúriai bírói döntéseket elemezve kifejtette, a bírói gyakorlat megpróbálja háttérszabályként alkalmazni a jó erkölcsbe ütközés előírásait. Ugyanakkor azt is látni, hogy szinte minden jogterületen találkozunk olyan döntésekkel, amelyek erkölcsi alapokra hivatkoznak. A legfőbb bírói fórum vezetője felvetette, hogy az alapvető erkölcs és a jog viszonyával összefüggő kérdésekre a joggyakorlat nem ad egyértelmű választ, mintha az erkölcsi megfontolásokat csak kiegészítő jelleggel alkalmazná. Emiatt szervezte meg a Kúria a konferenciát. (Előadását a következő oldalakon közöljük.)
A XXI. században az a tendencia látszik kirajzolódni, hogy a társadalmi viselkedést lehet szabályozni jog és erkölcs nélkül – hívta fel a figyelmet dr. Erdő Péter, bíboros, prímás. Esztergom-Budapest érseke előadásában a média, a közösségi média, a globális gazdasági manipuláció hatásait hozta fel példaként. Rámutatott, a terjedő manipulatív technikák megkerülik az ember szabad döntését. Az emberi méltóság ugyanis tudatos és szabad döntésen alapszik, ezért könnyen sérülhet e tendenciák következtében. Az magyar egyházfő ugyanakkor aláhúzta, van alapja az objektív valóságon alapuló erkölcsnek: ha működik az embernek ezen erkölcsi képessége, akkor minderre lehet jó jogszabályokat alapozni. (Előadását a következő oldalakon ismertetjük.)
Az erkölcsös jog keret és célkitűzés is lehet egyszerre – világított rá előadásában az Alkotmánybíróság elnöke. Dr. Sulyok Tamás kiemelte, az alapjogok leképezik a társadalom erkölcsi tartását. A jogalkotók az alapvető jogok lefektetésével kötelező korlátokat állítanak fel. Rámutatott, az alapjogok szükségszerű erkölcsi minősége a sérthetetlen emberi méltóságra vezethető vissza. Szerinte ugyanis csak az emberi méltóságot őrző erkölcsös jog lehet igazodási pont az emberiség számára.
A kúriai tudományos tanácskozáson az érdeklődők három szekcióban hallgathattak előadásokat. Szó volt az erkölcs és a jog kapcsolatának elméleti alapjairól, a jogalkotás erkölcsi megalapozottságáról, valamint az erkölcs jogalkalmazásban betöltött szerepéről.
A konferencián az alábbi előadók ismertették gondolataikat: dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, dr. Erdő Péter – bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, dr. Harmathy Attila, az ELTE ÁJK professor emeritusa, az MTA köztestületi tagja, dr. Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem professzora, a szociáletikai és egyházszociológiai tanszék vezetője, dr. Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, dr. Miskolczi Bodnár Péter professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK dékánja.
Valamennyi előadás eredeti hanganyaga és a helyszínen készített videofelvételek hozzáférhetők a Kúria honlapján:
