A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) a bírói függetlenséget, a bírói véleménynyilvánítást újabb nézőpontból megvilágító írást közölt honlapján a korábban elindított fórum részeként.

Dr. Ficsór Gabriella, a Debreceni Ítélőtábla tanácselnöke A
jogalkotás és a jogalkalmazás érdekességei – A tények és a
józan ész nyomában című cikkének
bevezetőjében
a szerző úgy fogalmaz: a bírósági ítéletek és folyamatban
lévő ügyekben hozott döntések rendszerszintű támadása egyre
gyakrabban késztet egyes bírósági szervezeteket, egyes bírákat
megszólalásra. A tények eltorzítása azonban nagyobb
népszerűségnek örvend, mint a száraz tény. A tények ugyan
makacs dolgok, de a hittel szemben nem rúghatnak labdába, gólt
lőni pedig semmi esélyük.
Elvonatkoztatva attól, hogy a jogállamiság fogalmának nincs elfogadott definíciója, végső soron nem más, mint politikai eszmény, és az alkotmányjog tudós művelőinek elmélkedéseit olvasva a jogállamiság egyre képlékenyebb fogalommá válik, a hatalommegosztás elve Alaptörvénybe foglalt, és tartalmát illetően nem lehetnek kétségek. „Ez az elv egyszerre jelenti a korlátlan hatalom kizártságát, a hatalmi ágak elválasztását, egyensúlyát és együttműködési kötelezettségét” –írja.
A cikk az alábbi gondolatok köré fűzi mondanivlóját:
- Jogalkotás visszhang nélkül
- Jogkövetés – Bírói ítéletek végrehajtása
- A véglegessé válás (jogerő) kérdése
- A véleménynyilvánítás szabadsága – A bíró politikai tevékenységet nem folytathat
Furcsa egy szabadság az, ha az ellentétes véleményen lévők egyike kifejtheti az álláspontját, de ha azt a másik teszi, azt „lehazaárulózzák” - mutat rá elemzése utolsó fejezetében egyebek mellett a debreceni bírónő. A véleményét csak annak szabad kimondania, aki a központi állásponttal egyetért, a másik jobb, ha magába fojtja a gondolatát. Ha mégis ki merte mondani, akkor felszólítják arra, hogy vonja vissza. Ha a gondolatok felülről jövő ukázoknak a katonás rendje, az egyen-gondolat mögötti felsorakozás az elvárás, akkor a bíró még ember sem lehet.
A megszólalni nem vágyókkal sincs probléma mindaddig, amíg őrzik a függetlenségüket.
Azoknak azonban, akik közjogi funkciót töltenek be, az Alaptörvényben megnevezett bírósági szervezeti egységek képviselői, vezetői, nem csak joguk, de kötelezettségük felszólalni a bírói függetlenség, a jogállamiság védelmében.
A cikk teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.