A folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó
A büntető- és a szabálysértési
eljárásokban is megkezdődött január elsejével az úgynevezett
elektronikus kapcsolattartás a bíróságokon, így a Debreceni
Törvényszéken is – tájékoztatta a Magyar Időket
dr. Tatár
Tímea,
a törvényszék szóvivője (képünkön). A kötelezettség azokra a
büntetőeljárásokra vonatkozik, amelyek 2018. január 1. után
indulnak, a szabálysértések esetében azonban már a folyamatban
lévő ügyekben is kötelező. Az elektronikus ügyintézés
bevezetésének első hónapjai főként a gyorsított eljárásokat,
az előzetes letartóztatások elrendelését vagy a tárgyalás
mellőzésével hozott végzéseket érintik fokozottabban.
Egy törvényszék a húszból
A lap szerint a Debreceni Törvényszéken 2017-ben 806 gyorsított eljárás zajlott, az előzetes letartóztatással kapcsolatos ügyek száma megközelítette a 900-at, tárgyalás mellőzésével pedig több mint ezer eljárás ért véget. Tavaly legalább hétezer büntetőperes és nem peres ügyet iktattak a törvényszék és az öt járásbíróság büntetőirodáiban, és összesen 27 ezer szabálysértési eljárás fejeződött be. A Debreceni Törvényszéken zajló büntetőügyekhez évente több mint egymillió oldalnyi iratot nyújtanak be az ügyfelek és a hatóságok, ez a jövőben szinte maradéktalanul elektronikus úton érkezhet meg. Ez pedig csak egy törvényszék a húszból. A milliós adat pedig jól jellemzi azt a hatalmas papírmennyiséget, amit az elektronikus kapcsolattartás kivált országszerte, az ügyintézés meggyorsításáról már nem is beszélve.
Adathordozón is, akár
A lap emlékeztetett: a törvény
értelmében elektronikus kapcsolattartást kell alkalmaznia a jogi
képviselőknek, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a szakértői
intézeteknek, valamint az állami és a büntetés-végrehajtási
szerveknek is. Az előírás az egyéni ügyvédekre, a kirendelt és
a meghatalmazott jogi képviselőkre egyaránt vonatkozik. A jogi
képviselők és a hatóságok cégkapun vagy hivatali kapun
keresztül kapcsolódhatnak a rendszerhez.
Ha a beadvány mérete indokolja – például több tízezer oldalnyi iratról van szó –, akkor lehetőség nyílik arra is, hogy az ügyfél adathordozón nyújtsa be a dokumentumokat. Ez azonban azt jelenti, hogy az ítélkezés összes résztvevőjének fel kell zárkóznia a digitális világ elvárásaihoz, tudniuk kell mind az elektronikusan, mind a külső adattárolón érkező iratokat kezelni.
Kívánnivalók...
Az elmúlt hónapokban több példa is azt mutatta, hogy a digitális formában benyújtott bizonyítékok kezelése még hagy némi kívánnivalót az adott bíróság vagy éppen a védők részéről. A Fővárosi Törvényszéken a Quaestor-ügyben eljáró bíró a tárgyaláson megkérdezte, mi az a PDF-fájl, a védők pedig azt bizonygatták, hogy nem értenek a számítástechnikához. A sajtóban aztán kifigurázták, hogy Tarsoly Csabáné szakácskönyvét az ügyészség „rajta felejtette” az egyik digitális adathordozón, pedig azt a védők éppen akkor záratták volna ki a bizonyítékok közül, ha a vádhatóság törli a könyvet, mondván: manipulálták a bizonyítékot. Az adathordozóról ugyanis az megállapítható, hogy valamit töröltek róla, ám az nem, hogy mit.
Nem voltak képesek perrendszerűen alkalmazni
Decemberben több száz gigabyte tárhelyet kitevő szakvéleményt adtak át elektronikus formában az igazságügyi informatikai szakértők a Székesfehérvári Törvényszéken F. Viktor és társa, Sz. Dániel terrorcselekmény előkészülete miatt indult büntetőperén. Kiderült, hogy az eljáró tanács digitális formátumban nem tudja felhasználni a dokumentumokat, mivel nem képesek azt perrendszerűen alkalmazni, vagyis nem tudják rendszerezni, így a megoldás kidolgozásáig februárra kellett elnapolni a tárgyalást – írta a Magyar Idők.
