Kritikus év előtt állunk
Az elnök, dr. Török Ferenc (képünkön) kifejezetten kritikusnak nevezte ezt az évet, mindamellett, hogy azt
is jelezte: bár igen nagy erőfeszítésekkel, de mind országosan,
mind területi kamarai szinten, hatalmas energiákat összpontosítva,
biztatóan folyik az egyébként egyáltalán nem problémamentes
átalakulás.
Az ügyvédséget terhelő átalakulási folyamat – mint azt összefoglaló jelentésében az elnök elmondta – már korábbi évek elkezdődöt azzal a törvényalkotási dömpinggel, amely során az újraalkotott alapvető törvényekkel kellett megismerkedniük, továbbá: bele kellett rázódniuk az elektronikus ügyintézés új módszerébe.
Új tövényi keretek között
Ez utóbbiról szólva az elnök
részletesen elemezte azokat az anomáliákat, amelyek különösen
is a vidéki, egyéni ügyvédként, illetve egyszemélyes irodákban
dolgozó ügyvédekre terhelődnek.
Behatóan foglalkozott az Üttv. Következményeivel. Felhívta egyebek mellett a figyelmet arra, hogy míg a korábbi, az Ügyvédi törvény néven ismert szabályozás kifejezetten az ügyvédre, az Üttv. - miként az a nevében is van – az ügyvédi tevékenység körülményeire, részleteire koncentrál. Az elnevezési különbség látszólag jelentéktelen, mindazonáltal a részletekben már határozottan más szempontok (is) érvényesülnek, mint az előző törvényben.
Röviden mérleget vont a két törvény szempontjai között, majd részleteiben elemezte az Üttv. hozta változásokat, különösen azoknak az ügyvédség szervezeti, kamarai életre vonatkozó követelményeit (új szabályzatok alkotása, választásokra való felkészülés, tagdíj-egységesítés, ügyintézési díj bevezetése, biztosítási díjak változása).
Összességében megállapította, hogy sok tekintetben korszerűbb és a megváltozott hazai körülményekhez jobban igazodó szabályozás született. A legnagyobb eredménynek azt nevezte meg, hogy az ügyvédség szabad foglalkozásának, szervezeti – kamarai – önállóságának, önkormányzatiságának jellege nemcsak hogy megmaradt, de sok tekintetben meg is erősödött. Rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a tevékenységi körök terén nem hogy szűkült volna az ügyvédek rendelkezésére álló szféra, hanem bővült és stabilizálódott a számukra egzisztenciálisan is fontos területkör.
Jogtanácsosok kamarai integrációja -
egykor és most
A jogtanácsosok integrációjával
kapcsolatban részletesen foglalkozott a kezdetben sok aggodalmas
kérdést is felvető döntés következményeivel. Egyebek mellett
elmondta, hogy sokan hasonlították össze a jogtanácsosok kamarai
integrációját a rendszerváltoztatás idején végbement
történésekkel, amikor is nagyon sok jogtanácsos kérte felvételét
az ügyvédi kamarába. A helyzet nem összevethető: akkor a
kamarába jelentkező jogtanácsosok egyértelműen „szakmát
váltottak”, azaz teljes mértékben ügyvédként folytatták
munkájukat: vállalati jogtanácsosi alkalmazotti viszonyuktól
megválva, a hagyományos, klaszikus értelemben vett szabad
jogászként, ügyvédként folytatták életüket. A mai helyzet
alapjaiban más: ma a kamarai tagnak jelentkező jogtanácsosok
továbbra is megmaradnak alkalmazotti munkaviszonyukban eddigi
munkáltatójuknál, mindamellett, hogy bizonyos jogi tevékenységük
biztosításához (pl. bíróság előtt jogi képviselet
ellátásához) szükségük van az ügyvédi kamarai betagolódáshoz.
A tagsági viszony továbbá sok olyan új kérdést vet fel, amit
most, menet közben, pl. a MÜK szabályzatainak újraalkotása
közben is figyelembe kell venni.
Az elnök szerint mindamellett, hogy ez a bonyolult helyzet sok új kérdést vet fel, az eddigi tapasztalatok azt mutatják: ez az integrációs folyamat zökkenőmentesen folyik. Az immáron az országos kamarai tagság egyötödét kitevő kamarai tag jogtanácsosok specializálódott szakmai tapasztalatai, kapcsolatai minden jel szerint – például a jogtanácsosi kamarai tagozatok törvényi kötelezettség szerinti megalakításával is – erősíteni fogják a kamarai életet.
Új rendszer a fegyelmi ügyintézésben
A közgyűlés elfogadta az új Üttv.
követelményei szerint módosított Alapszabályt, majd
dr. Király
László
kamarai elnökhelyettes (képünkön) előterjesztésében a a 2017. évi
gazdálkodás beszámolóját, illetve a 2018. évi költségvetést.
Jelentésében Doszpotné dr. Kollarics Marianna fegyelmi ügyek tanácsának elnöke összességében azt tartotta a legnagyob gondnak, hogy az ügyvéd nem mindenhol és nem mindig tartja megfelelően a kapcsolatot az ügyfelévelés ezért mintegy segítséget kérve fordul a kamarához a panaszos ügyfél. A jövőre nézve továbbra is azt tartja fontosnak, hogy hogy az elvállalt ügyekben kellő tájékoztatást és együttműködést mutassanak az ügyfelekkel szemben az ügyvédek, annak ellenére, hogy mindenkire súlyosan hatnak a megnövekedett munkaterhek, amelyek a sok jogszabálymódosításból, illetve az elektronikus eljárásból adódnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Üttv.-nek megfelelően a jövő évtől más rendszerben fognak működni a fegyelmi eljárások: nem a megyei kamarai fegyelmi tanács révén, hanem regionális szinten járnak majd el a kamarák. Hozzátette azon aggályát, hogy mivel a megyén belül is nagyon nehezen lehetett időpontokat egyeztetni, hetekbe telik, mire tárgyalási időpontokban meg lehet egyezni, félő, hogy ez a jövőben regionális szinten még nehezebb lesz.
Nem mehet veszendőbe a hivatásrendi
méltóság
Dr. Kovács Ildikónak, az Ellenőrző
Bizottság elnökének (képünkön, balra) beszámolóját követően az Etikai Bizottság
elnöke,
dr. Németh Györgyi (képünkön, jobbra) adott áttekintést a beszámolási
időszak etikai ügyeiről. Zalában is hasonlatosak a - szerencsére
ritka - etikai ügyek, miként általában országosan. Fontosnak
tartotta ezúttal is hangsúlyozni: "Tisztelettel tartozunk a
kamarában tisztségeket vállaló és végző ügyvédkollégákkal
szemben, hivatásunkhoz méltó hangnemben, módon és stílusban
kell az eljárások során a véleménykifejtéseknek
megfogalmazódniuk. Ugyanígy: az ügyvédeknek egymás között is,
a tárgyalóteremben és azon kívül is." Mindenkinek
figyelmébe ajánlotta a Magyar Ügyvédi Kamara új Etikai
Szabályzatának ide vonatkozó 11. pontját.
A
nagy feladat: ügyvédjelöltképzés és továbbképzés
Beszámolójában
dr. Károlyi Attila kamarai titkár először az ügyvédjejölti
oktatásról szólva megállapította, hogy a néhány éve az
ügyvédjelöltképzés keretében létrehozott kamarai ügyvédiskola
továbbra is jól működik. Ezen kötelező a részvétel,
számonkérés van, a tanulmánok végzését indexben rögzítik, s
csak a megfelelő eredmények után bocsátható vizsgára a jelölt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy most folyik országosan is az
ügyvédjelölt oktatásra vonatkozó reform.
A Zala megyei kamarai oktatási rendszer eddig nagyon jól működött. Hangsúlyozta az ügyvédjelöltek principálisainak felelősségét az ismeretek és a hivatásrendi kötelezettségek megismertetésének terén. Utalt arra is, hogy bizony az ügyvédnek sok esetben komoly anyagi terhet jelent az ügyvédjelölt foglalkoztatás. Köszönetet mondott az előadóknak, okrtatóknak a májusban befejeződött, ám szeptemberben újra kezdődó oktatásban vállalt áldozatos munkájukért.
Örömmel újságolta a közgyűlés előtt, hogy megszervezték 2018 június 8-ra a déldunántúli perbeszédvesenyt, ezúttal immáron Zalaegerszegen, a zsűriben a szakma kiváló személyiségei vesznek részt. Ugyanis huszonöt éven át minden alkalommal Pécsett zajlott a ügyvédjelölti perbeszédverseny, mostantól azonban rotációs alapon fogják rendezni Zalaegerszegen, majd Nagykanizsán és Pécsett.
A továbbiakban részletesen szól az Üttv. értelmében megújuló országos oktatási rendszerről, kiemelve dr. Hidasi Gábornak, a Budapesti Ügyvédi Kamara oktatási bizottsága elnökének, a MÜK oktatási reformját előkészítő bizottság társ-koordinátorának kimagasló értékű szabályzat-tervezetét.
A továbbiakban szólt a megyei szakmai továbbképzés lehetőségeiről, a szakmai anyagok internetes, digitalizált jozzáférésének újabb lehetőségeiről
Dr.
Iglódi Endre
keszthelyi ügyvéd ismertette városának fontos
közelgő, június 1-jei eseményét: a helyi ügyvédi közösség létrehozásának
kerek évfordulós ünepségét és annak jogász szakmai programjait,
invitálva a megye ügyvédeit a részvételre.
A részleteket ide kattinta lehet elolvasni: Az Üttv. és az elektronikus eljárás a keszthelyi szakmai nap központi témája - nem csak Dunántúliak figyelmébe! (video)
Dr. Kománovics Ibolya budapesti ügyvéd, a Magyar Ügyvédek Segélyegyesületének részéről ismertette az új rendszerű ügyvédi felelősségbiztosítás időszerű tudnivalóit.
„Szenvedő
alanyai lettünk egy kísérletnek...”
A hazai ügyvédség
általános időszerű kérdéseiről adott tájékoztatást
dr.
Havasi Dezső
, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke,
a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.
Részletesen elemezte az Üttv. létrejöttének körülményeit - okos komppromisszumnak nevezve az eredményt. A törvényelőkészítő Igazságügyi Minisztérium igyekezett messzemenően figyelembe venni a MÜK által felvetett szempontokat, ezek legfontosabbika: a kamarai maximális önkormányzatiság (pl. a fegyelmi ügyek intézése, önálló szabályalkotás stb.) s ugyanígy, a MÜK-nek is be kellet egyes esetekben látnia az IM által fontosnak ítélt mozzanatok fontosságát, mint amilyen pl. a jogtanácsosok kamarai integrációjának követelménye. Dr. Havasi Dezső szerint a törvényalkotásba ezúttal olyan mélyen bevonták a kamarai vezetést, ami példátlan volt korábban.
Ez mindenhol felvetődik a mostani, jogtan integrációsfolyamatban. Sok részletkérdés most tisztázódik.
A továbiakban összegezte, hogy nagy vonalaiban mik az Üttv. mindenképpen említésre méltó pozitívumai az ügyvédség szemszögéből nézve:
- maradt a területi kamarai rendszer (volt ugyanis olyan elképzelés is, hogy számolják fel a területi kamarákat, amelyek a legváltozatosabb taglátszámmal és így sok helyi problémával is szembe kell hogy nézzenek, s a jövőben csak egy kamara létezzen az országban),
- fegyelmi régiók kialakítása (megszűnik az összeférhetetlenség veszélye), az IM ehhez ragaszkodott, viszont a megyék szabadon alakították ki saját regiójukat; egyébként maga a fegyelmi eljárás alig változik lényegesen.
Negatív jelenségként szólt az úgymond erőltetett menetű elektronikus eljárás káros hatásairól. Hangsúlyozta: nem szabadna az ügyvédek nyakába önteni az elektronikus eljárás kiforratlanságából fakadó problémákat. Az ügyvédség sok esetben kétségbeesetten próbál eleget tenni az elektronikus eljárási követelményeknek, de túl sok a tőlük független akadály - pl. a kirendelési rendszer problémái -, viszont az ezen dolgokból fakadó hátrányok rájuk zuhannak vissza. "Szenvedő alanyai lettünk egy kísérletnek, ami esetünkben könnyen kivédhetetlen és súlyos következményekkel jár" - mondotta dr. Havasi Dezső.
