Kapcsolódó korábbi híreink:
- Korrupció elleni harc - íme, a GRECO mérlege - Magyarország a harmadik helyen áll a negatív toplistán - Szorgalmazzák az Európai Ügyészséghez csatlakozást
- A korrupció ellenes harc jegyében a pápa átalakította a Vatikán közbeszerzési rendszerét
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
Megjelent a GRECO-csoport (Korrupció Elleni Államok Csoportját (Group of States against Corruption – GRECO) évértékelője. A strasbourgi székhelyű szervezet szerint a magyar kormány feltűnően kevés ajánlást hajt végre a korrupcióval kapcsolatban, különösen a bíróságok és az ügyészség területén.
Dr. Ligeti Miklós a Transparency International jogi igazgatója a Klubrádiónak elmondta:
annyira nem lógunk ki a sorból, ha kizárólag számszerűen összesítjük a GRECO által megfogalmazott javaslatok teljesítését. De van különbség aközött, hogy valakit azért állít-e meg a rendőr, mert kopott vagy sáros a rendszámtáblája és ez nem szabályos, vagy azért, mert 270-nel ment az 50-es táblánál – fogalmazott. Nagyjából ilyen mértékű a különbség az Ausztriával és a Magyarországgal szemben megfogalmazott ajánlásokat összevetve.
Magyarországra nézve azt fogalmazták meg, hogy
a bíróságok működtetésében, igazgatásában „nem biztosított a kormányzati befolyás teljes körű kiiktatása”, az ügyészek tevékenységében jelen van a nem szakmai típusú, nem számon kérhető befolyásolás lehetősége, a parlamenti képviselőknél pedig a vagyonnyilatkozatokat, az összeférhetetlenségi szabályok betartását, ellenőrizhetőségét éri az egyik legfontosabb kritika.
Ezeknek az ajánlásoknak már öt éve nem felel meg a magyar kormány – mondta dr. Ligeti Miklós.
2015-ben értékelte a parlamenti képviselők, bírók és ügyészek korrupcióval szembeni védettségét a GRECO, és ajánlásokat fogalmazott meg. Azt
2019-ig nem engedte nyilvánosságra hozni a magyar kormány, hogy miként értékeli a szervezet az ajánlásoknak megfelelést, de „addig verte az asztalt” a Transparency, amíg végül nyilvánosságra hozták.
Dr. Ligeti Miklós azt mondta: mivel a GRECO – például az Európai Bizottsággal ellentétben, amely kötelezettségszegési eljárást indíthat – nem szankcionálhatja a magyar kormányt, ezért nem is tart tőle. Ez az értékelés szerinte inkább „kor- és kórtörténeti lenyomat”, amely után a magyar kormány cselekszik, ahogy szokott.
A Korrupció Elleni Államok Csoportját az Európa Tanács 1999-ben hozta létre a tagországok korrupcióval szembeni törekvéseinek vizsgálata érdekében.
- Az évértékelő jelentés ide kattintva olvasható.
- A dr. Ligeti Miklóssal készített rádiós interjú ide kattintva hallgatható meg.
