A Rendelet különbséget tesz a látvány-csapatsportok között azzal, hogy a labdarúgók esetében limitáltan - azaz maximum a díjazás 70%-a erejéig -, míg a vízilabdázók, kézilabdázók, jégkorongozók és a kosárlabdázók esetében korlátozás nélkül van joga a munkáltató sportklubnak egyoldalú bércsökkentésre. További, a jogalkotó által nem indokolt különbség, hogy az egyoldalú bércsökkentés időbeli hatálya labdarúgók tekintetében a veszélyhelyzet - jelen napon is bizonytalan - megszűnéséig érvényes, a többi látványcsapat-sportot űző sportoló esetében időbeli korlát nélküli - hangsúlyozzák egy most elkészült tanulmányukban a szerzők: dr. Karácsony Bálint és dr. Ficsor Dániel (SBGK Ügyvédi Iroda).
Egyebek mellett rámutatnak arra, hogy kluboknak előzetesen mérlegelni szükséges valamennyi körülményt a bércsökkentés során, hiszen egyoldalú jognyilatkozatához a sportszervezet kötve marad.
A bércsökkentési jog érvényesítése során a módosítás a rendszeres havi díjazásra irányul, mely lehet az alapbér, de az azon felüli bérpótlék is, illetve maga a megbízási díj.
A Rendelet labdarúgásra vonatkozó rendelkezéseit a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) koronavírus-járvánnyal kapcsolatos tájékoztatójában foglaltak figyelembevételével alkotta a Kormány. A magyar labdarúgásban az MLSZ Nyilvántartási, Igazolási- és Átigazolási Szabályzatában meghatározott, kötelezően alkalmazandó minta-munkaszerződés kerül aláírásra hivatásos labdarúgóval és sportszakemberrel való jogviszony létesítése esetén. A mintaszerződés egyéni feltételekben rögzített munkabérre vonatkozó része válhat, válhatott a egyoldalú módosítás tárgyává.
A sportszervezet a bércsökkentési joggal nem köteles élni, ajánlatot tehet a munkavállalónak a díjazás módosítására, illetve a munkaszerződés bérezésre vonatkozó részét a sportolóval egyetértésben, határozott időre is módosíthatja. A határozott idő a bizonytalan ideig tartó veszélyhelyzet helyett a következő bajnokság kezdetéig tartó időtartam lehet.
A munkavállaló oldaláról nézve, önmagában a jelen bércsökkentés alapvetően nem szolgálhat felmondási okként - emelik ki tanulmányukban a szerzők -, hiszen a munkáltató jogszabályban biztosított jogát gyakorolta. A labdarúgók azonban - az eset összes körülményének mérlegelés után - jogosultak lehetnek rendes felmondással megszüntetni a munkaszerződést arra hivatkozással, hogy "elháríthatatlan körülmény a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy az a munkavállalóra aránytalan sérelemmel járna".
(A cikk teljes terjedelmében ide kattintva letölthető pdf formátumban.)
