Mindez a közbeszerzési szerződések teljesítésére is hatással lesz: beszállítói nehézségek, az áruszállítás akadozása, áremelkedés, munkaerőhiány, késedelem a nyertes ajánlattevő oldalán, a megrendelői prioritások, igények változása, források elvesztése, átstrukturálás az ajánlatkérő oldalán hangsúlyozta dr. Tószegi Renáta ügyvéd, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője az Origónak.
A közbeszerzési szerződések alapvetően polgári jogi szerződések, így például a késedelem, hibás teljesítés, vis major esetei és az ezekre irányadó szabályok ugyanúgy alkalmazandók e szerződések vonatkozásában is – fejtette ki.
Nagy különbséget jelent viszont, hogy a közbeszerzési szerződések esetében a felek szerződéses szabadsága korlátozott, és a szerződések teljesítése nemcsak a szerződő felekre tartozik, hanem azok teljesítését harmadik személyek is ellenőrzik, és a szerződéstől való eltérés komoly jogkövetkezményekkel járhat.
A szerződéstől - akár a felek számára csekély mértékben - eltérő teljesítést pedig a Közbeszerzési Hatóság utólag könnyen minősítheti meg nem engedett szerződésmódosításnak, amely komoly bírságot von maga után. Emellett a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elve az ajánlatkérőkre többletterheket is ró a felelősség alóli mentesítés, kötbérérvényesítés körében, amely szintén korlátozza a szerződéses szabadságot.
A fentiek alapján fontos, hogy amennyiben a szerződés teljesítésével kapcsolatban már látható, hogy a szerződés szerinti teljesítés nem lesz lehetséges, úgy a felek próbálják meg szerződésmódosítással rendezni a helyzetet.
A közbeszerzési szerződések módosítására speciális szabályok vonatkoznak, a felek nem élhetnek ezzel a lehetőséggel korlátlanul, csak a közbeszerzési törvény által meghatározott esetekben. Alaposan meg kell vizsgálni tehát, hogy a törvényben taxatíve meghatározott módosítási esetek között találunk-e olyat, amely a mi esetünkre alkalmazható.
Nyilvánvalóan az általános 10 százalékos (építési beruházás esetében 15 százalékos) szabály alkalmazása a legegyszerűbb, ha van rá lehetőség. Eszerint ugyanis a közbeszerzési szerződés minden további feltétel vizsgálata nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az alábbi értékek egyikét sem
- az uniós értékhatárt elérő értékű eredeti szerződés esetén az uniós értékhatárt;
- szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti szerződés értékének 10 százalékát, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15 százalékát;
valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az eredeti szerződés jellegéhez.
A koronavírus okozta társadalmi és gazdasági helyzet ugyanakkor vélhetően a legtöbb szerződés teljesítése körében komolyabb módosítást igényel, mint amit a fenti szabály lehetővé tesz (akár a módosítás értékét tekintve, akár azt, hogy a módosítás nem az ellenértéket érinti, hanem például a teljesítési határidőt). Ebben az esetben alaposabb vizsgálatba kell fogni, hogy a megengedett módosítási esetek alkalmazhatók lesznek-e.
A törvényben felsorolt esetek közül dr. Tószegi Renáta szerint az előre nem láthatóság esete lesz az, amely leginkább szóba jöhet a jelenlegi helyzetben. A jogszabály lehetőséget ad a közbeszerzési szerződés módosítására a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
- a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;
- a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;
- az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50 százalékát.
A koronavírus okozta világjárvány önmagában olyan körülmény, amelyet egy, a vírus megjelenése előtt megkötött szerződés esetében a felek nyilván nem láthattak előre, így amennyiben a másik két feltétel fennáll, ez a módosítási ok megfelelő lehet, abban az esetben, amennyiben a szerződésszerű teljesítés emiatt tényleg nem lenne lehetséges.
Nem lehet azonban azt mondani, hogy automatikusan alkalmazni lehetne, például amennyiben a szerződő fél egyik beszállítója a járvány miatt nem tud határidőben teljesíteni, de a szerződő félnek lenne lehetősége helyette mást találni, akár az eredeti feltételek mellett, akkor a módosítás nem tekinthető szükségesnek. A kérdés megítélése tehát sosem egyszerű, éppen ezért érdemes a módosítási folyamatba közbeszerzési jogban jártas szakértő segítségét kérni.
A fenti eseteken túl persze lehet vizsgálni továbbá, hogy a közbeszerzési szerződés módosításának egyéb megengedett esetei (az eredeti szerződésben előre meghatározott módosítás esete, a kiegészítő beszerzésre vonatkozó szabályok, illetve a nem lényeges módosítás esete) alkalmazhatók-e.
A szakértő szerint ugyanakkor a jelen gazdasági helyzet jellemzően nem ezek körébe eső eseteket fog eredményezni, illetve tipikusan olyan szerződéses feltételek módosítása lesz szükséges, amelyek közbeszerzési szempontból lényegesnek minősülnek.
Sokszor előfordul, hogy a teljesítéssel kapcsolatos probléma nem a szerződő félnél, hanem egyik alvállalkozójánál merül fel, például az alvállalkozó nem teljesít megfelelően, késedelembe esik, az sem kizárt, hogy a gazdasági válság következtében végelszámolás, felszámolás alá kerül, amely veszélybe sodorja a szerződés teljesítését is.
Tekintettel arra, hogy a fővállalkozó az érintett alvállalkozó teljesítéséért sajátjaként felel, illetve az alvállalkozói teljesítés szükséges a fővállalkozó teljesítéséhez, a szerződő félnek elemi érdeke, hogy az alvállalkozói teljesítéssel kapcsolatos probléma esetén idejében fellépjen, akár az alvállalkozó cseréjével. Az érintett alvállalkozó cseréje a közbeszerzési szerződések esetében is lehetséges, ugyanakkor arra speciális szabályok vonatkoznak.
Minden esetben figyelni kell arra, hogy az alvállalkozókat az ajánlatkérő fél felé be kell jelenteni, mégpedig a teljesítést megelőzően, és ugyanígy van ez a cseréjük esetében is. Amennyiben az érintett alvállalkozó alkalmasságát is igazolta a közbeszerzési eljárás során, úgy a csere következtében ugyanúgy meg kell felelnie az alkalmassági feltételeknek – húzta alá végezetül a szakértő.
