Egy magánszemély a szóban forgó társasházban megvásárolt egy
38 négyzetméteres lakást - így indul a Bírósági Határozatok
Gyűjteményében megjelent jogeset, ismertette a Napi.hu.
A szerződésben szerepelt még egy 8 négyzetméteres kamra és egy
ugyan ekkora iroda is. Az iroda közvetlenül a lakás mellett
helyezkedik el, míg a kamra a folyosó másik végén található.
Az eladó az irodát egybenyitotta a lakással. A szerződésben 55
négyzetméter alapterület szerepelt.
A vevő a vásárlás után önkényesen birtokba vette a közös
szárító helyiséget, amelyhez egy WC is tartozott. A közgyűlés
viszont felhatalmazta a közös képviselőt, hogy másnak adja bérbe
a szárítót és a WC-t, így szólítsa fel az azt elfoglalót
arra, hogy ürítse ki azt. Miután ez elmaradt, per lett az ügyből.
Az önkéntes elfoglaló arra hivatkozott, hogy a szárítóban lévő
WC a lakása rendeltetésszerű használatához tartozik. Ezt a
társasház cáfolta, hiszen az elfoglaló a lakása WC-jét
használja. A lakás és a szárító amúgy sincs fizikai
kapcsolatban egymással. Az első fokú bíróság megállapította,
hogy a szárító az ingatlan nyilvántartásban lakásként
szerepel, annak pedig fogalmilag része a WC is. A bíróság a
társasház kiürítő határozatát hatályon kívül helyezte.
A társasház fellebbezése után a másodfokú bíróság úgy
döntött, hogy a szárítót és a WC-t az elfoglaló nem
használhatja kizárólagosan. Tévesnek tartotta azt is, hogy az
elsőfokú bíróság az ingatlan-nyilvántartás adataihoz
ragaszkodva, annak ellenére tekintette lakásnak a szárítót, hogy
az ténylegesen nem felel meg a lakássá minősítés műszaki és
jogi feltételeinek.
Az elfoglaló ezek után felülvizsgálatot kért a Kúriától. A keresetét arra alapozta, hogy a szárító és a WC az ingatlan nyilvántartásban lakásként szerepel és az az ő lakásához tartozik. A Kúria kiemelte, hogy az ingatlan-nyilvántartás közhiteles ugyan, az ingatlan rendeltetése azonban műszaki adat, nem tartozik a közhitelesség által védett jogok és tények közé. Helyesen érvelt ezért a társasház azzal, hogy a szárító és a WC rendeltetésének megítélésekor a tényleges funkcióból kell kiindulni, ez pedig nem lakás-jellegű. Az elfoglaló a társasházzal való együttműködését durván megsértette az önkényes foglalással, így nem kifogásolható az, ha a társasház mással köt használati megállapodást a helyiségre.
