Csakhogy a megjelent jogszabályban szó sincs arról, hogy a kormány nem fizetné ki azokat a jogerős kártérítési igényeket, amelyeket egyébként az általa beterjesztett és a parlament által elfogadott törvény tesz lehetővé.

Formabontó módon benne van ugyan a sulykolt mondanivaló, miszerint „a Kormány álláspontja szerint a börtönzsúfoltságra hivatkozással elindított kártalanítási eljárásokat egyes elítélt bűnözők és segítőik visszaélésszerűen, a saját meggazdagodásukra használják fel, amely joggal sérti a társadalom és különösen a bűncselekmények áldozatai igazságérzetét, ezért ennek megakadályozása azonnali cselekvést követel”.

De továbbra is kifizetik az egyébként jogszeren megítélt kártérítéseket, csak arra adott utasítást a miniszterelnök, hogy a kifizetéseket tolják ki „a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig”.

Az Indexnek nyilatkozó Karsai Dániel alkotmányjogi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó ügyvéd szerint ez semmiféle újdonságot nem jelent, mert a gyakorlat eddig is az volt, hogy a minisztérium a határidő legvégén fizetett. "A megjelent kormányhatározat alapján a leghatározottabban azt mondhatjuk, hogy nem függesztették fel a kifizetéseket" - mondta az ügyvéd.

A határozatban szereplő másik haladéktalan intézkedés arról szól, hogy dr. Varga Judit igazságügyi miniszter vizsgálja felül a kártérítésekre vonatkozó törvényi szabályozást, ennek eredményéről pedig majd tájékoztassa a kormányt.

Először a strasbourgi bíróság kötelezte az államot a börtönzsúfoltság enyhítésére 2015-ben, majd több körben ítéltek pénzt olyan embereknek, akik kártérítési igényt nyújtottak be emiatt. Válaszul a kormány csupa jelentős változást ígért. A zsúfoltság csökkentése érdekében új börtönöket ígért, de azokat mégsem építették meg. Elfogadott ugyanakkor egy jogszabályt a kártérítések megítélésének hazai módjáról. Ezek alapján folynak most a kártérítési eljárások, amik alapján jogszerűen ítélik meg a kompenzációkat a rossz körülmények miatt.


IX. Határozatok Tára: