A Magyar Nemzet emlékeztetett: a szervezet vezetőségének bizonyos tagjai busás fizetéshez jutottak. Némely vezetők keresete meghaladta az évi tízmillió forintot, és további milliókat vettek ki a pénztárból külföldi kiküldetések napidíjaként elszámolva. Ezek alapján nem kizárt, hogy a gyanúsítottak között van Krejniker Miklós, aki húsz éven át volt elnöke a végrehajtói kamarának. Az átvilágítási dokumentum szerint több mint hetvenmillió forint fizetést vett fel 2010 és 2015 között, valamint további hatmilliót, ami külföldi kiküldetéseinek napidíjaként járt neki.

A lap szerint: a minisztériumi vizsgálati jelentés alapján előfordulhat, hogy Császti Ferenc is gyanúsítottja az ügynek. A korábbi alelnök 45 millió forintot keresett öt év alatt a kamarában, valamint további 7 millió forintot vett föl külföldi utazásaira. Emellett pedig végrehajtói irodájának bevétele az elmúlt években meghaladta a félmilliárd forintot. A szervezet átvilágítása során derült fény arra is, hogy a testület vélhetően éveken át szabálytalanul fizette ki a több tízmillió forintot a vezetőségnek.

A szabályok alapján a tiszteletdíjak kifizetését a testület választmányának kellett volna jóváhagynia, ám a vezetők esetében nincsenek hivatalosan aláírt vagy elfogadott kimutatások, csupán elektronikus levelekben lehet föllelni őket. A kimutatások szerint Császti Ferenc például a munkaszüneti napokra (január 1-jére) is elszámolta járandóságát, Krejniker Miklós pedig a számítások alapján többnyire napi 12 órát töltött a kamarai munkával. Nem mellékes tényező az sem, hogy a két kamarai vezető csaknem állandó résztvevője volt a végrehajtói kamara külföldi útjainak, ahol 150 euró napidíjat kaptak. 2010–2015 között több mint negyven külföldi eseményen vett részt – változó összetételben – a köztestület vezetése. Az úti célok közt volt például Kanada, Skócia, Kréta, Ciprus, valamint a Dél-afrikai Köztársaság is. Egyébként az utakra több alkalommal rokonok, ismerősök is elkísérték a tagokat.

Nem garasoskodtak a végrehajtói szervezetnél az informatikai beruházásokkal sem. Az ügyészségi feljelentéshez csatolt átvilágítási anyag szerint 2010–2014 között 765 millió forintot fordítottak erre a célra, az viszont nem derült ki, pontosan mire is költötték a hatalmas összeget. Akadt olyan teljesítés is a tételek között, amelynél a kifizetéshez tartozó szerződés egyáltalán nem lelhető föl.

A köztestület a sorozatos botrányai miatt került a közbeszéd központjába az elmúlt években. Egyebek között kiderült, hogy a végrehajtók fényűző rendezvényeket tartottak a kamara pénzén. Továbbá fény derült rá, hogy állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros végzettségű önálló bírósági végrehajtók is akadnak. A közel kétszáz hatósági személy csaknem felének mindössze érettségije volt a két évvel ezelőtti adatok szerint, jogi végzettsége pedig alig ötven végrehajtónak. Ezért az Igazságügyi Minisztérium előírta, hogy 2022-ig meg kell szerezniük a jogi képesítést. Jövőre pedig nem dolgozhat Magyarországon olyan végrehajtó, aki nem végezte el a jogi egyetemet, vagy legalább nem kezdte meg felsőfokú tanulmányait.