Az Európai Ügyvédi Kamarák és Ügyvédi SzövetségekTanácsa (Council of Bars and Law Societies of Europe - CCBE), amely szervezetet az európai jogászság hangjaként is ismernek, 45 európai ország ügyvédi kamaráit és jogi hivatásrendi közösségeit tudhatja tagjai között, bele értve a 27 EU-tagállam ügyvédségét. Így a CCBE – vallja önmagáról az ismert és tekintélyes szervezet - több mint egymillió európai ügyvédet képvisel. Szakmai hitvallásuk szerint a CCBE támogatja az igazságszolgáltatáshoz való általános hozzáférést, az emberi jogok tiszteletben tartását és a jogállamiság védelmét.

* * * * * * * * * * * * * * * *

A jelenlegi világméretű vírusjárvány nyomán több ország – közöttük EU tagállamok is - a veszélyhelyzetre hivatkozva, különleges hatáskörökkel ruházta fel kormányát a fertőzés terjedésére, az orvosi és egészségügyi ágazat kapacitásának növelésére, valamint az egészségügyi válság pusztító gazdasági következményeinek kivédésére való hivatkozással – állapítja meg a CCBE. - A hatalommegosztás szempontjából, amely garantálja az ellenőrzést és az egyensúlyt a demokratikus társadalomban, nyilvánvalóan vitatható ez a kormányok kezére juttatott hatalomkoncentráció.

Két közvetlen veszély vetődik fel ebben a helyzetben – hívja fel a figyelmet a szervezet:

  • a hatalom ilyen összefonódása a visszaélések kockázatát jelenthetik, különösen akkor, ha a Parlament és a bíróságok ellenőrző szerepének gyakorlása nehézségekbe ütközik;
  • annak kockázata, hogy a polgárok „megszokják” az ellenőrzések és a hatalmi egyensúly hiányát, amelyet aztán „új helyzetént” elfogadnak.

Ezért a CCBE hangsúlyozza, hogy

  • elengedhetetlen az éberség és az ilyen visszaélésekkel szembeni védelem;
  • felszólítja az Európai Bizottságot annak garantálására, hogy a hatásköröket nem használják a feltétlenül szükséges szinten túl, és csak annak a létfontosságú cél elérésére korlátozzák, ami ezt indokolttá tette: a fertőzés visszaszorítására, az orvosi kapacitás biztosítására és a járvány miatti gazdasági visszaesés fékezésére.

Semmilyen körülmények között nem szabad megengedni – figyelmeztet a nemzetközi ügyvédszervezet -, hogy a hatalommegosztás, a jogállamiság tiszteletben tartása, a személyek védelme, az alapvető emberi- és a szabadságjogok véglegesen veszélybe kerüljenek.

A fentiekből fakadóan a CCBE különösen is sürgeti a lehetséges kockázatok vizsgálatát, úgymint:

  • a rendészeti hatalom túlzott koncentrációját,
  • a polgároknak a megfosztását az ártatlanság vélelmétől, mindaddig, amíg a bűnösséget egy független bíróság ki nem mondja,
  • a független és pártatlan bírósági eljáráshoz való hozzáférés megtagadása,
  • a bizonyítási teher megfordítása a polgárok kárára,
  • az eljárási biztosítékok korlátozása,
  • az ügyvédhez való hozzáférés megtagadása,
  • konkrét kisebbségek, migránsok vagy kiszolgáltatott személyek célkeresztbe állítása,
  • a szabad mozgás, valamint a gyülekezés szabadságának ideiglenes korlátozása azzal a céllal, hogy
  • több „ellentmondásos” jogszabályt tudjanak életbe léptetni,
  • a médiapluralizmus korlátozása a vélemény- és a sajtószabadság korlátozása érdekében,
  • társadalmi egyenlőtlenség előidézése vagy növelése, oly módon, hogy speciális hatalmi eszközöket használnak a válság következményeként bekövetkező gazdasági hatás enyhítésére.

Közös európai alkotmányos hagyományaink korlátokat és kereteket, „különleges intézkedéseket” írnak elő az ilyen „veszélyhelyzetre” – emlékeztet a CCBE.

Általánosságban:

  • a „rendkívüli állapot” vagy a „különleges eszközök” alkalmazását a Parlament által megszavazott törvényi keretek között kell meghatározni,
  • ezen intézkedések időtartamát időben korlátozni kell, és ezt az időtartamot csak egy másik, a Parlament által hozott törvény hosszabbíthatja meg,
  • az ilyen feltételek mellett hozott intézkedéseket (rendeleteket) a Parlament által megszavazott törvénynek meg kell erősítenie egy bizonyos időn belül, mert ha nem, akkor ezeknek automatikusan semmissé kell válniuk,
  • az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük és tiszteletben kell tartaniuk a (Charta és más nemzetközi szerződések és egyezmények által garantált) alapvető emberi jogokat,
  • fenn kell tartani a minimális parlamenti ellenőrzés vagy kivizsgálás lehetőségét (bizottsági ellenőrzést, illetve a kérdésfelvetések jogát),
  • a bírósági felülvizsgálat lehetőségének sértetlennek kell maradnia (alkotmánybírósági felülvizsgálat, kötelező konzultáció az államtanács jogalkotási osztályával).

A CCBE köszönetet mond az Európai Bizottságnak a sürgősségi jogszabályok és intézkedések nyomon követéséért a tagállamokban és azon kormányok figyelmeztetéséért, akiknél fennáll a visszaélés lehetősége.

A szervezet felveti: az EU költségvetését, pontosabban a tagállamok fejlesztésére szánt pénzügyi alapok képzéséről szóló döntést fel kell használni arra, hogy meggyőzzék a tagállamokat az európai értékek és követelmények tiszteletben tartásának szükségességéről.

A CCBE sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a koronavírus-válság során gondoskodjék a független, pártatlan és depolitizált igazságszolgáltatás keretében az állandó bírósági felülvizsgálatról.

A CCBE sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem létezett vészhelyzeti terv, amely egy súlyos válsághelyzetben garantálta volna az igazságszolgáltatás folyamatos működését, és egyben felkéri az Európai Uniót és a nemzeti kormányokat, hogy tanuljanak ebből a válságból, és készítsenek tervet az esetleges jövőbeli válságok kezelésére.

A CCBE végül felszólít az európai ügyvédek alapvető szerepének elismerésére, amely ügyvédi tevékenység alapvetően hozzájárul az állapolgárok élete és a szervezetek működési feltételei jogszerűségének, törvényességének, valamint alapvető jogaik biztosításához, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésükhöz. Ezért az ügyvédek számára mindenkor biztosítani kell társadalmi szerepük gyakorlásának lehetőségét, valamint azt, hogy bármilyen körülmények között elvégezhessék az e cél eléréséhez szükséges feladataikat és kötelességeiket.