A hazai ügyvédség mindezt úgy tudta megtenni hangsúlyozta a MÜK elnöke, hogy tagjainak természetszerűen mindig is sokrétű világnézeti, politikai meggyőződése sosem lett megosztó tényező a hivatásrendben. Az elnök véleménye szerint a tagság körében a hivatás iránti elkötelezettség, a szakmai önbecsülés, és a tény, hogy pontosan tisztában vannak az ügyvédek társadalmi-szakmai szerepének súlyával, fölül ír minden egyéb személyes motívumot.
A szokásosan inkább személyes életpályákat bemutató, sem mint napi politikai ügyeket taglaló beszélgető tv-műsorban (Rónai Egon Húzós c. interjú-sorozatában, ATV Spirit) sok minden egyéb is szóba került: a jogászi hivatás, benne az ügyvédség, azon belül a védői ügyvédi tevékenység sokrétűsége (annak sokak előtt olykor népszerűtlennek beállítot vonzataival is), a védőügyvéd belső szakmai és morális dilemmái, munkamódszerei, bírósági tapasztalatai.
Dr. Bánáti János gyakorlatilag a rendszerváltás óta vezető szerepet tölt be eleinte a Budapesti Ügyvédi Kamara, majd a Magyar Ügyvédi Kamara többszörösen újraválasztott elnökeként, közel harminc éve. Az interjúalany ügyvédközéleti szerepe folytán így aztán terítékre kerültek olyan kérdések is, mint az ügyvédi önkormányzatiság, érdekvédelem . Például a közelmúltbéli emlékezetes esetek: az ügyvédi titok megőrzéséért, vagy éppen az ügyvédi eskü szövegének elfogadhatatlan felhígítása ellen tett határozott és eredményes fellépés a törvényhozási szándékokal szemben, vagy éppen az ügyvédek lejáratú jellegű lsitázásával szembeni fellépés.
A MÜK elnöke őszintén beszélt arról a dilemmáról is, hogy időről időre, esetről esetre milyen sok fejtörést okoz az, hogy az ország fentiek szerint is sokszínű ügyvédségének egésze nevében (mint mondta: az ügyvédség "leképezi a magyarországi társadalmi sokrétűséget") mikor, milyen mértékben és hogyan lehet, érdemes és kell megszólalni, üzenetet közvetíteni, szakma-politikai eseményekre, jelenégekre regálni.
Szólt sok minden egyéb mellett továbbá az ügyvédség a felfogásbeli, anyagi helyzetbeli, irodai háttérbeli (nagy, sok esetben még nemzetközi háttérrel is rendelkező irodák és annak ellentéteként, egyéni ügyvédként tevékenykedők közötti adottságbeli) különbözőségeiről, a tájegységenkénti megosztottságokról, a szakmai továbképzés fontosságáról, a talár viselésének kialakulásáról, de a bírói függetlenség ügyvédi szemmel történő tapasztalatairól.
Értesüléseink szerint vannak olyan aggodalmak vezető ügyvédi körökben, hogy az átlag magyar államoplár nem feltélenül látja az ügyvédek szerepét olyannnak, mint amilyen az valójában. Talán azért is, mert kevés hiteles ismeretük van az ügyvéd valós szerepéről, adott esetben nélkülözhetetlen segítségéről életük válságos, bonyolult pillanataiban, amikor a legváltozatosabb okok miatt szembe kerülnek az igazságszolgáltatás mechanizmusával. Ezért aztán többen úgy vélik, nagy szükség van az ügyvédi szerep hiteles, átgondolt bemutatására a legszélesebb nyilvánosság előtt.
Megítélésünk szerint ez a beszélgetés példát mutatott arról is, miként lehet emberközelibbé hozni az ügyvédi szerepfelfogást, hivatásrendi elkötelezettséget a szélesebb hazai nyilvánoság előtt.
Az interjú ide kattintva nézhető meg: http://www.atv.hu/videok/video-20200114-huzos-banati-janos
