A TEK egészen mostanáig miniszteri engedély alapján folytathatott titkosszolgálati megfigyeléseket, így lehallgathatott telefonokat, és „bekukucskálhatott a hálószobákba is” - jellemzi a helyzetet közleményében az Eötvös Károly Intézet. Az alkotmányos információs jogokat szerinte sértő helyzetet orvoslandó, az intézet munkatársai által jegyzett alkotmányjogi panasz alapján az Alkotmánybíróságon két részsikert ért el. Az egyik: anélkül, hogy bizonyítani tudták volna, hogy ténylegesen lehallgatják őket, az Alkotmánybíróság elfogadta, hogy „érintettek”, és határozatában kimondta, hogy az igazságügyi miniszter a titkos megfigyelést engedélyező döntését indokolni köteles, a törvényt azonban nem találta alkotmányellenesnek.

Miután ennyivel nem érték be, az Európai Emberi Jogi Bírósághoz fordultak, amely január 12-én döntöt a keresetünkről. A Bíróság az Európai Emberi Jogi Egyezményt értelmezve hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie. A Bíróság korábbi esetjogára hivatkozva rámutat arra, hogy az ilyen döntésre alapvetően – speciális, például sürgősségi szempontok indokolta körülmények szoros kivételeivel – a független bíró lehet alkalmas. Ahol pedig, mint az elbírált ügyben, a döntésben politikai érdekek is felmerülnek, a bírói felülvizsgálat megkövetelése mellett további érvek szólnak.

Mindezek alapján a Terrorelhárítási Központot az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti.

(Az Európai Emberijogi Bíróság határozata ide kattintva olvasható teljes terjedelmében.)

A mostani szabályozás szerint ugyanis a Terrorelhárítási Központnak (TEK) elég csupán egy miniszteri engedély, hogy "nemzetbiztonsági célból" lakásokat kutasson át, azt bepoloskázza vagy, hogy telefonokat hallgasson le és magánleveleket nézzen át. Erről még utólag sem kell tájékoztatni az érintettet.


Az eljárásban az Eötvös Károly Intézet korábbi munkatársait dr. Vissy Beatrixet (jobboldali képünkön) és dr. Szabó Máté Dánielt (baloldali képünkön) a Majtényi László Ügyvédi Iroda képviselte.

A döntés alapján a magyar parlamentnek törvényt kell módosítania – véli dr. Szabó Máté Dániel. Mégpedig úgy, hogy az igazságügyi miniszteri engedély csak különösen sürgős esetben lehet majd elegendő, és utólagos bírósági felülvizsgálat is szükséges utána. Értelmezése szerint a mostani döntés ráadásul nemcsak a TEK megfigyeléseire vonatkozik, hanem az összes nemzetbiztonsági megfigyelésre, amelyet igazságügyi miniszteri engedély alapján végeznek más szolgálatok.