Az ügy előzménye, hogy a Bayer Pharma német gyógyszeripari cég szabadalmaztatott egy fogamzásgátló hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerkészítményt. A Richter Gedeon és az Exeltis Magyarország nevű magyar vállalkozások a szabadalmi védelem ellenére fogamzásgátló gyógyszertermékeket kezdtek forgalmazni Magyarországon.
A magyar cégek azt kérték a szabadalmi hivataltól, állapítsa meg, hogy a termékeik nem ütköznek a Bayer szabadalmába, továbbá kérték a szabadalom megsemmisítését is. A Bayer a magyar bíróságokhoz benyújtott kérelmére a magyar vállalkozásokat eltiltották az érintett gyógyszerek forgalmazásától. A magyar bíróságok később azonban hatályon kívül helyezték az ideiglenes intézkedéseket, ezzel párhuzamosan a magyar cégek kérelmére a szabadalmi hivatal megsemmisítette a Bayer javára bejegyzett szabadalmat.
A magyar cégek ezt követően a számukra okozott kár megtéríttetését kérték a magyar bíróságoktól.
A magyar hatóságok annak megállapítását kérték az Európai Unió Bíróságától, hogy ellentétes-e a vonatkozó uniós irányelvvel a magyar jogszabály, amely az ideiglenes intézkedések hatályon kívül helyezése ellenére sem biztosítja az érintett magyar cégeknek a kártérítés megítélését arra az időszakra sem, amikor a szabadalom még hatályban volt.
Az uniós bíróság ítéletében megállapította, hogy nem ellentétes az uniós irányelvvel a vitatott magyar jogszabály, feltéve, hogy e szabályozás lehetővé teszi a nemzeti bíróság számára, hogy meggyőződjön arról, a szabadalom jogosultja nem visszaélésszerűen vette igénybe az intézkedéseket.
A bíróság továbbá azt is megállapította, amennyiben az ideiglenes intézkedéseket megszüntetik, vagy amennyiben a későbbiekben megállapítják, hogy nem történt szellemi tulajdonjogi jogsértés vagy annak veszélye nem állt fenn, a nemzeti bíróságok az irányelv alapján elrendelhetik, hogy az intézkedésekkel védeni kívánt szabadalom jogosultja kártérítést nyújtson a károsultak számára.
(Forrás: MTI)
