A nőjogi szervezetek már az ezt igazoló statisztikai adatok megjelenése előtt kiadtak egy közleményt, hogy számítani lehet arra, hogy karantén idején több lesz a családon belüli erőszak - mondta el a 168 óra c. hetilapnak adott interjújában dr. Spronz Júlia, a Patent Egyesület vezetője.
Úgy fogalmazott: szintet lép az erőszak.
Ahol korábban verbálisan bántalmazta a partnerét a férfi, vagy gazdaságilag elnyomta, most megjelenhet a fizikai erőszak is. A karantén ugyanis valóban hasznos terepe a bántalmazóknak. Nem csak azért, mert kedvez a kontrollgyakorlásnak, hanem mert nem kell annyira tartania az elkövetőnek a következményektől. Az áldozat számára pedig megnehezíti a segítségkérést. Eltűnnek a tanúk, és a visszajelzés is.
A magyar társadalom alapvetően patriarchális, és ahhoz, hogy ez változzon, első sorban az oktatást és a nevelést kellene átformálni – vélekedett. Hozzátette: már gyerekkorban meg lehet tanítani ugyanis, hogy milyen az egyenlőségen alapuló párkapcsolat.
Mint mondta: az erőszakos esetek elenyésző százaléka az, ahol a másik halálával végződik a bántalmazás, tömegesen nem ezek a jellemzőek. Eleve kevés ember kap letöltendő szabadságvesztés büntetést családon belüli erőszak miatt, de magát a jelenséget sem orvosolja az, ha eltörlik a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Ettől nem lesz kevesebb gyilkosság. Sokkal fontosabb lenne, hogy
a bírók kapjanak megfelelő képzést a témában. Még ma is általános, hogy a bántalmazónak láthatást biztosítanak vagy akár odaítélik a gyereket, mondván, a férfi bizonyíthatóan az anyát bántalmazta csak, és ez nem hat a gyereknevelési képességeire. Dehogynem! Onnantól, hogy a nőhöz már nincsen közvetlen hozzáférése, a gyerekeken keresztül fogja bántani. Vagy úgy, hogy bennük tesz kárt, vagy épp ellenkezőleg, magához édesgeti őket, megvásárolja a szeretetüket, ellene nevel. De ez a fajta szemléletváltás nyilvánvalóan nem lenne túl népszerű a patriarchális magyar társadalomban és annak patriarchális vezetői között
– vélekedett.
Az ügyvéd beszélt az állam hiányos szerepvállalásáról is, valamint a külföldön működő példákról.
Az interjú teljes terjedelemben ide kattintva olvasható.
