Az Index.hu sajtóbeszámolója szerint dr. Polt Péter személyesen lépett azért, hogy megakadályozza, a luxemburgi bíróság vizsgálódjon a magyar igazságszolgáltatás háza táján, a legfelsőbb bírói fórum pedig mindenben alaposnak találta, így elfogadta a jogorvoslati indítványt.
A Kúria nyilvános ülésen határozott, méghozzá úgy, hogy abból lényegében az következhet – szűri le a hírportál –, hogy magyar bírók ne, de legalábbis ne nagyon forduljanak az uniós bírósághoz, főként ne a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét megkérdőjelezve.
Noha vélhetően nem egy súlyos nemzetközi jogsértés lenne a cél, de a kúriai "iránymutatás" pszichológiai visszatartó hatását emelték ki az Index bíró forrásai, amikor a Kúria döntését magyarázták. A legfelsőbb bírói fórum ugyan csak jogegységi határozattal szabhatná meg kötelező érvénnyel azt, hogy a bíróknak mely jogszabályokat kell, vagy nem kell figyelembe venniük döntéshozataluk során, és hogyan járjanak el, ilyet dr. Polt Péter indítványára, egy folyamatban lévő eljárásban most nem hozhattak.
A Kúriának arra sincs jogosítványa, hogy megszabja, mely kérdések tartoznak az Európai Uniós Bíróságának hatáskörébe, hiszen az ügyek befogadhatóságáról a luxemburgi testületnek magának kell dönteni. Így kérdéses, a Kúria mostani döntésével eléri-e célját a konkrét ügyben, hiszen az Európai Unió Bírósága még nem határozott.
Az EU bírósága hivatott dönteni arról, hogy a hozzá intézett kérdések, ügyek befogadhatóak-e vagy sem, ezt nem a Kúria dönti el – mondta dr. Csire Balázs, az alapügyben érintett vádlott ügyvédje az Indexnek. A jogi képviselő szerint azt még nem tudni, hogy ez a kúriai döntés befolyásolja-e majd az uniós eljárást, mégis nagy jelentősége van. Méghozzá azért, mert dr. Csire Balázs véleménye szerint így a Kúria elvi éllel mondta ki, hogy hiába elidegeníthetetlen, alanyi joga a magyar bíróknak az Európai Unió Bíróságához fordulni, azt mégsem tehetik szabadon, sőt: egy nemzeti jellegű megszorítással gyakorolhatják csak ezt a jogot a jövőben. A kúriai döntés ráadásul az adott bírót egyenesen azzal vádolja, hogy rosszhiszemű értelmezésével visszaélt saját jogával és így törvényt sértett.
Ennek márpedig nemcsak az alapügyben, hanem hosszú távon a teljes bírói karra gyakorolt hatása miatt is jelentősége lehet. Dr. Csire Balázs szerint ugyanis visszatarthatja a bírókat attól, hogy a jövőben a jogukkal élve, szabad, független döntést hozzanak.
Sőt, a magyar bírók uniós bírósághoz forduláshoz való jogának ezzel a döntéssel a Kúria egy – jogilag nem kötelező érvényű, ám a bírósági szervezetben kikerülhetetlennek tűnő – korlátot állított.
A törvénysértés kimondásával pedig megbélyegezték a PKKB bíróját is. Márpedig közismert, a konkrét ügyben eljáró bíró, dr. Vasvári Csaba neve nem először kerül a nyilvánosságba. Ő volt az, aki azért indított munkaügyi pert az OBH elnöke és a dr. Vasvári Csabaszerint neki asszisztáló Fővárosi Ítélőtábla elnöke ellen még 2017-ben, mert kétszer is hiába pályázott a fővárosi ítélőtábla bírói posztjaira, és végzett az aspiránsok közül első helyen, az eljárásokat lényegében indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánították. A hírportál forrásai szerint a kúriai döntéssel azt érték el, hogy ezentúl a bírósági igazgatási vezetők és a politika minden szinten arra hivatkozhasson: törvénysértően járt el Vasvári, így el lehet őt lehetetleníteni bíróként.
A Kúria szerint azonban a döntéssel csakis az ítélkezés egysége felett őrködnek, és nem vonják el az EU bíróságának hatáskörét, ahogy a bírák alanyi jogát sem, hogy kérdéseket intézzenek a luxemburgi testülethez, csak éppen azt szabják meg, mit kérdezhetnek.
Csak olyanokat kérdezhetnek, amelyek az alapügy eldöntéséhez szükségesek, az előzetes döntéshozatali kérelem nem szolgálhat vélt vagy valós személyes sérelmek orvoslására – jelentette ki indoklásában Kónya István, aki szerint a törvénysértő végzések kapcsán felmerülhet az eljárások elhúzása is, ami miatt sérülhet a tisztességes eljárás követelménye.
Nagy kérdés, a Kúria döntésének miféle konkrét következménye lesz, a hírportál forrásai ugyanis egybehangzóan állították: ezzel a Kúria maga bizonyította be akár az Európai Unió Bíróságának, akár más uniós szerveknek, hogy Magyarországon nagyon is van oka a bírói eljárások, döntéshozatal befolyásolhatóságát érintő vizsgálatoknak. Különösen fontos kérdés lehet az a következő hetekben is, hiszen a Magyarországgal szembeni 7-es cikk szerinti eljárásban szeptember 16-án meghallgatást tartanak. Az egyik első kérdés pedig éppen a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének helyzetét érintő aggály.
