Nagy jelentőségű, precedensértékű ítélet született ma a Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfele, Alekszij Torubarov perében – közölte a Magyar Helsinki Bizottság. Mint írták: „ügyfelünk és a Magyar Helsinki Bizottság sikere egyben a magyar jogállam győzelme is”.

Alekszij Torubarov egy politikai nézetei miatt üldözött orosz üzletember, ellenzéki aktivista. Ám annak ellenére sem adott neki menedékjogot a hazai hatóság, hogy arra világos iránymutatást adott a magyar bíróság. Ezt a menekültügyi hatóság azért tehette meg, mert a kormánytöbbség 2015-ben elvette a bíróságoktól azt a több évtizedes lehetőséget, hogy maguk is megadhassák a menedékjogot. Négy év óta arra voltak szorítva, hogy kimondhassák, ha a hatóságok jogellenesen döntöttek, de nem változtathatták meg a döntést. Ennek aztán az lett a következménye, hogy a menekültügyi hatóság érdemi indokok nélkül, akár szó szerint ugyanolyan elutasító határozatokat hozhatott, amelyeket a kérelmezők újfent megtámadtak, majd a bíróságok ismételten jogsértőnek találtak, de a menekülők helyzete nem oldódott meg. Ezek a „pingpongjátszmák” éveken át folytak a menekültügyi hatóság és a bíróság között.

A 2013 decembere óta itt élő Torubarov is többször járt így. Az ügyfél kálváriáját látva az eljáró pécsi bíró harmadjára ráunt a hatóság packázására, és – a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelének jogi képviselője javaslatát elfogadva – az Európai Unió Bíróságához fordult. Arra kért választ, megfelel-e az uniós jognak a 2015 óta élő szabályozás, amely elvette a bíróságoktól az érdemi döntés a menedékjog odaítélésében.

A mostani luxembourgi per tehát nem csak Torubarovról szól, hanem a többi, igazát a bíróságon kereső menedékkérőről is. Sőt, nem csupán a magyarországi kérelmezőkről, hanem az összes többi uniós országban bírósági felülvizsgálatot benyújtó menekülőről. Innentől kezdve ezt kötelező alkalmazni az egész Európai Unióban – hangsúlyozta a jogvédő szervezet.

Az Európai Uniós bírósága július 29-én kimondta: ha a hatóság figyelmen kívül hagyva a bíróság döntését – új ténybeli alap nélkül – ugyanolyan határozatot hoz, mint előzőleg, akkor a bíróságnak mellőznie kell a megszorító szabályt, és másodjára magának kell megadnia a menedékjogot.

A MHB kiemelte: két szempontból is jelentős a jogerős ítélet. Egyrészt a menekültügyi eljárás igazságosabbá vált, mert nem lehet az emberekkel pingpongozni többet. Másrészt nagyjából visszaállt az a korábbi jogállami helyzet, hogy a bíróságok mégiscsak felülbírálhatják a hatóságok rossz döntéseit.

Az Európai Bizottság megindított, illetve bírósági szakaszba léptetett kötelezettségszegési eljárásaival együttesen különösen erős kritikáját jelentik a hazai menekültügyi szabályozásnak és a jogállam helyzetének. Éppen ezért ügyfelünk és a Magyar Helsinki Bizottság sikere egyben a magyar jogállam győzelme is – vélekedtek.

A Magyar Nemzet ugyanakkor arról írt, hogy egy ködös múltú orosz migráns esetét felhasználva támadta meg a magyar menekültügyi rendszert a Helsinki Bizottság, és valószínűleg rést ütnie a Magyarországot is óvó migrációs pajzson.

Felidézték: az uniós bíróságnak nem ez az első, a migránsok Európában maradását elősegítő döntése. Egy 2018-as határozatban például megtiltotta a pszichológusok bevonását a hagyományostól eltérő ­szexuális irányultságukra hivatkozó menedékkérők ügyeinek vizsgálatába. Ebből adódóan, ha valaki homoszexuálisnak mondja magát, és olyan országból érkezett, ahol ezt üldözik, az illetékes hatóságoknak alig van mozgásterük a kérelem megalapozottságának vizsgálatára.

A lap úgy véli: az EUB migránspárti ítéletei azért is aggasztóak egyébként, mert ez a testület hivatott dönteni a Stop, Soros!-törvénycsomag ügyében indult kötelezettségszegési eljárásban. A tét pedig ez esetben lesz a legnagyobb, mivel az illegális migráció megállításáról szóló, Brüsszel által támadott szabályozás egy része az alaptörvényben rögzített, és soha nem volt még példa arra, hogy uniós szervezet alkotmányos normát kíséreljen meg felülírni az európai normákra vagy a közösségi jog szellemére hivatkozva.

Az EUB aktuális döntését a lapnak értékelve ifj. dr. Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra hívta fel a figyelmet, hogy egészen kivételes esetnek számít, ha egy EU-tagállamban reformatorius – vagyis a döntést megváltoztató – jogköre van a bíróságoknak menekültügyben, illetve az sem szokványos, ha a törvényhozó dönti el, milyen speciális esetekben engedélyezi ezt a hatáskört az ítészeknek.

Szavai szerint az olyan szakmai ügyekben, amelyekben leginkább a hatóság kompetens, a bíróságnak csak az a feladata, hogy a döntést összevesse a hatályos jogszabályokkal.

– Hasonlóképpen, a 2015-ös törvénymódosításról azért döntött a jogalkotó, mert menekültügyben számos olyan speciális tudást igénylő kérdés adódik, amellyel a bíróság nem rendelkezik, továbbá olyan nemzetbiztonsági kérdések is felmerülnek, amelyek vonatkozásában a jogalkotó szerint szintén az az üdvös, ha a menekültügyi hatóság dönt. Bár az EUB most úgy foglalt állást, hogy a bíróságok gyakorolhatják a reformatorius jogköröket, ám ez csak egy lehetőség.

A Magyar Helsinki Bizottság állításával ellentétben tehát az EUB döntése mindössze egy szakmai vita része. Ugyanis semmi sem köti a magyar bíróságokat, hogy megváltoztassák a döntéseiket, s a jövőben is élhetnek azzal a jogosultságukkal – a magyar jogalkotó 2015-ös szándékának megfelelően –, hogy csak a hatályon kívül helyezést alkalmazzák, tehát hogy visszaküldjék az ügyet a menekültügyi hatósághoz, ha úgy érzik, jogsértés következett be – mutatott rá ifj. dr. Lomnici Zoltán.

Az alkotmányjogász arra is kitért, hogy a döntés eredményeképpen akár még az Alkotmánybíróság elé is kerülhetnek menedékkérelmi ügyek, és az a testület is lefolytathat egy szakmai diskurzust.

– Ezenkívül pró és kontra is érvényesül a reformatorius jogkör, tehát a bíróság akár olyan menedékjogokat is megvonhat, amiket korábban megadott, például azokban az esetekben, amikor harmadik országbeli – azaz hazánk előtt már egy biztonságos országba belépett – szíreknek ítélte azt meg a menekültügyi hatóság.

Továbbá a bíróság szűkítheti is a menekültjogot, és ebben az esetben például arra hivatkozhat, hogy a menekültügyi hatóság túl tágan értelmezi a genfi egyezményt, ezért nem támogatják a menedékjog vagy a nemzetközi védelem megadását – hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.