Tavaly
majdnem félmillió fizetési meghagyást bocsátottak ki, a
behajtani kívánt tartozások összege pedig többnyire néhány
ezer és tízmillió forint között mozgott – hívta fel a figyelmet a Napi.hu.
A fizetési meghagyással kapcsolatban sokféle információ megtalálható az interneten, amelyek arról részletesen tájékoztatást is adnak, hogy mit kell tenni, ha nem tartjuk jogosnak a követelést, nevezetesen ellent kell mondani a fizetési meghagyásban (fmh) megadott határidőn belül és így az ügy perré alakul. Egyvalamit viszont nem érdemes taktikául választani: hogy a fejünket a homokba dugjuk, mert annak könnyen végrehajtás lehet a vége.
Arról viszont kevésbé lehet olvasni, hogy ha valaki ki szeretné fizetni a tartozást, mert vagy annyira alacsony az összeg, hogy sem ügyvédet nem éri meg fogadni miatta, sem pedig bíróságra járni érte (az más kérdés, hogy ekkora összegekre miért kell kiadni/kiadatni fizetési meghagyást), vagy mert egyébként is elismeri a tartozást. Azt gondolnánk, hogy ez egyértelmű helyzet, pedig azért itt van néhány olyan elem, amelyre érdemes odafigyelni.
Napi.hu cikkének ötletét egy olyan eset adta, ahol a kedvezményezett (azaz a fizetési meghagyással pénzt behajtani kívánó) jogi képviselője a kötelezett (akitől a pénzt követelték) azon kérésére, hogy az átutalni kívánt végösszeget pontosan jelölje meg, a késedelmi kamat rossz kalkulációja miatt több mint kétezer forinttal többet jelölt meg, amelyet azután korrigált, hogy a kötelezett átutalta azt. Amikor a kötelezett kérte a többlet visszautalását egy olyan válasszal vágott vissza a jogi képviselő, hogy természetesen visszautalják, de egyébként a fizetési meghagyás szerinte "világosan tartalmazta" a vele szemben fennálló követelést, ezért szerinte "elsősorban" a kötelezett felelőssége lett volna kiszámolni a tartozás pontos összegét (így a késedelmi kamatot is).
A jogi képviselő válasza azért érdekes, mert
a fizetési meghagyás nem tartalmazza pontosan a kamat összegét, így az azon szereplő követelt végösszeg sem a pontos összeget jelöli.
A kamat általában nem fix összegként van feltüntetve, mert az a fizetés napjáig folyamatosan nő – írta a Napi.hu kérdésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).
A kamat mértéke ráadásul attól függ, hogy kikötöttek-e a felek egy konkrét összeget a közöttük létrejövő szerződésben, vagy sem. Amennyiben nem, akkor a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai lépnek életbe, miszerint a pénztartozás után - ha a törvény eltérően nem rendelkezik - kamat jár – mondta Fekete Klaudia, a D.A.S. Jogszerviz szakértője a lap kérdésére.
Kiemelte:
pénztartozásnál a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás kamatmentes volt.
Ez fontos szabály, ugyanis késedelmi kamat fizetésére késedelembe esés esetén a kötelezett akkor is köteles, ha egyébként a tartozása kamatmentes volt. (A követelés végösszege a közjegyzői eljárási díjjal is emelkedik, amennyiben jogos a követelés és jogerőre emelkedik, vagy perré alakul az eljárás, de elveszíti a kötelezett, akkor azt is meg kell fizetnie. Ezek ugyanis az úgynevezett egyéb járulékos költségek.)
A fizetési meghagyásokkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy azok elindításához semmiféle igazoló irat vagy dokumentum nem kell, elegendő egy űrlap kitöltése. Az eljárás díjköteles, amit a kérelem benyújtásakor köteles megfizetni a jogosult. Mértéke a pénzkövetelés eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított összegének (díjalap) 3 százaléka, minimum ötezer forint, illetve annyiszor ezer forint, ahány fél az eljárásban részt vesz, de maximum 300 ezer forint.
A közjegyző a fizetési meghagyási kérelmet a kibocsátást megelőzően kizárólag formailag vizsgálja, azaz, hogy az tartalmazza-e a törvény által kötelezően előírt információkat.
Vagyis ilyenkor nem vizsgálják, hogy a követelés megalapozott vagy jogszerű-e, ez már a bíróság dolga lenne. Ennek ellenére a D.A.S. Jogszerviz szakértője szerint ez alapvetően nem adhat visszaélésre okot, mert amennyiben a fizetési meghagyás szerinti kötelezett ellentmondással él határidőn belül, akkor perré alakul az eljárás, amelyben a fizetési meghagyás kibocsátását kérő jogosultnak bizonyítania kell a követelése megalapozottságát, amelyet ha nem tud igazolni, pervesztes lesz és minden költséget viselnie kell.
A MOKK szintén azt erősítette meg a lapnak, hogy nem jellemző, hogy visszaélnének közjegyzők nevével, a kamarának csak elszigetelt esetekről van tudomása. Ezek az elmúlt hónapokban ingatlanos csalók voltak, az ügyben nyomozás folyik, fmh-val pedig még nem éltek vissza - legalábbis a MOKK-nak nincs tudomása róla.
A késedelmi kamat kiszámítása viszont nem olyan egyszerű, még úgy sem, ha kalkulátorral próbálja meg valaki kiszámítani. A neten többféle kalkulátor létezik (néhány példa: kamatkalkulator.hu, e-mi.hu vagy a NAV késedelmi kamatkalkulátora) ugyan, de egyrészt egyik sem minősül hivatalosnak - a MOKK sem üzemeltet ilyen programot, erősítette meg lapunknak a kamara -, illetve a kalkulátorok használata feltételezi, hogy az illető tisztában van az ehhez kapcsolódó fogalmakkal, késedelmi kamatok besorolásával (e kalkulátorok sem azonos modell alapján számolnak ugyanis), így a késedelmi kamat kiszámításánál a kalkulátorba is a megfelelő és helyes adatokat táplálja be. (Vélhetően nem véletlen, hogy például a kamatkalkulator.hu-n található oktatófilm is azt emeli ki, hogy az oldalukon megtalálható kalkulátort elsősorban könyvelőknek, bíróknak, ügyvédeknek, adótanácsadóknak és cégvezetőknek ajánlják.)
Vagyis a fentiek alapján vélhetően joggal feltételezhetjük, hogy
ha az adós magára marad a kiszámítással, akkor igen nagy a hibázás lehetősége (de láthatóan igaz ez a cikk elején említett, ebben járatosnak gondolt jogi képviselő esetében is), amelyek pedig - főleg, ha a követeltnél alacsonyabb összeget utal át a kedvezményezettnek - következményekkel is járhatnak (például, ha nemteljesítetté nyilvánítják a tartozás kifizetését, akkor perré alakul az ügy.
Ebben az esetben Fekete Klaudia szerint az ügy bonyolultságától függően átlagosan 9-10 hónaptól akár 1,5-2 évig is eltarthat egy peres eljárás.)
A Napi.hu kérdésére egyébként a Magyar Közjegyzői Kamara, de a D.A.S. Jogszerviz szakértője is azt tanácsolta elsősorban, hogy az adós a kedvezményezettel mindenképp tisztázza a pontos összeget. Ha pedig az ügy már végrehajtási szakaszba került, akkor a végrehajtó az, aki tájékoztathatja az adóst a megfizetendő tőke, kamat és egyéb költségek összegéről - tette hozzá Fekete Klaudia.
Amennyiben a kötelezett az adósságát megfizette, arról 15 napon belül értesítenie kell az eljáró közjegyzőt. Amennyiben a kötelezett a teljesítésről bizonylatot kapott, vagy a teljesítést egyedi azonosítóval rendelkező pénzügyi művelettel hajtotta végre, akkor a nyilatkozatában meg kell jelölnie a bizonylat sorszámát, keltét, illetve a pénzügyi művelet azonosítóját (tranzakcióazonosító, befizetőazonosító) és időpontját - hívták fel a figyelmet a Napi.hu által megkérdezett szakértők. Ennek a MOKK szerint a - jogi képviselő nélkül eljáró fél esetében - két módja lehet: postai küldemény az eljáró közjegyző részére; vagy az eljáró fél személyesen jegyzőkönyvbe mondhatja a beadványát bármelyik közjegyzői irodában.
Jogi képviselő beadványát a MOKK rendszerén keresztül elektronikusan köteles benyújtani. Így tehát a teljesítés bejelentése nem a jogosult feladata, hanem a kötelezetté - hívta fel a figyelmet a MOKK.
A közjegyző a kötelezett nyilatkozatának beérkezését követően felhívja a jogosultat, hogy 15 napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a közjegyző a jogerősítési záradékban feltünteti, hogy a követelés - vagy annak a nyilatkozattal, illetve az elismeréssel érintett része - tárgyában végrehajtásnak nincs helye - mutatott rá Fekete Klaudia. Ellenkező esetben az eljárás perré alakul - tette hozzá a MOKK.
Abban az esetben, ha a kötelezett úgy teljesít, hogy erről nem terjeszt elő a közjegyzőhöz nyilatkozatot, jogerőre emelkedik az fmh. Ha a jogosult rosszhiszeműen a teljesítés ellenére mégis végrehajtási eljárást indít, a magatartásáért felelősséggel tartozik, de ezt már bírósági perben lehet csak eldönteni - emelte ki a MOKK a lap kérdésére válaszolva.
Amennyiben a közjegyző megszünteti az eljárást, erről mind a kettő felet értesíti. Ha az eljárás perré alakul, erről a közjegyző csak a jogosultat értesíti, a kötelezettel a bíróság fogja majd felvenni a kapcsolatot - fogalmazott a közjegyzői kamara.
A fizetési meghagyás kibocsátását követően a kötelezett vagy postai úton, ajánlott küldeményként kapja meg a fizetési meghagyást, vagy amennyiben a jogosult a kézbesítésnek ezt a módját választotta, végrehajtó fogja neki átadni a küldeményt. A postai küldemény esetében feladóként a borítékon nem az eljáró közjegyző szerepel, hanem a MOKK, tekintettel arra, hogy az fmh rendszernél az iratok postázása egységesen a MOKK rendszerén keresztül valósul meg. A végrehajtói kézbesítésnél a végrehajtó (vagy végrehajtó-helyettes) jegyzőkönyvet vesz fel a küldemény átadásáról, ahol igazolvánnyal kell tudnia magát azonosítani - hívta fel a figyelmet a kamara.
A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy bármelyik közjegyzőhöz is be tud menni, és be tud tekinteni a rá vonatkozó ügy irataiba. Vagyis
nem csak az eljáró közjegyzőnél lehet érdeklődni, hanem bármelyiknél. Viszont fontos, hogy sem e-mailben, sem telefonon nem lehet a közjegyzőnél ügyet intézni és joghatályos beadványt benyújtani. Vagy postai küldeményben kell felkeresni az eljáró közjegyzőt vagy személyesen bármelyiket - hangsúlyozta a MOKK.
