Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 162.§ (2) bekezdése szerint az ezer főnél nagyobb taglétszámú területi kamara esetében a MÜK szabályzata küldöttgyűlés választásáról rendelkezhet.
Ez a problémakör a magas, hatezer fölötti taglétszáma miatt gyakorlatilag elsődlegesen a Budapesti Ügyvédi Kamarát érinti. Az országosan tizenegyezer körüli taglétszámmal rendelkező Magyar Ügyvédi Kamarában már eddig is egyféle választmányi-küldött közgyűlési szerepet töltött be a ma is kitűnően funkcionáló, száz tagú ún. Teljes Ülés.
Az Üttv. nem határozza meg, hogy melyik szabályzat keretében születhet meg a döntés a küldöttgyűlés felállításáról. Lehetőségként adódik egyfelől egy külön szabályzat alkotása ebben a tárgykörben [Üttv. 158. § (1) bekezdés 36. pontja]. Másfelől ugyanakkor – különös tekintettel arra, hogy a küldöttgyűlés tagjait az Üttv. 162.§ (2) bekezdése szerint részben választani kell – ez a döntés a küldöttek választásának szabályaival együtt a MÜK választási szabályzatában [Üttv. 158. § (1) bekezdés 11. pontja] is meghozható.
Legutóbbi ülésén a BÜK elnöksége hosszú és
minden részletkérdésre kiterjedő, alapos vita után
- különösen
is
dr. Szecskay Andrásnak, a BÜK egyik elnökhelyettesének (képünkön) érvelését figyelembe véve - úgy döntött hogy a küldöttközgyűlés intézményének esetleges bevezetésével kapcsolatban a nemleges
javaslattal él.
Dr.
Szecskay András
tizenöt pontos érvelésében egyebek mellett
kifejtette, hogy a küldöttgyűlés nem a közgyűlési részvételi
érdektelenség (ez a BÜK közgyűlésekkel szemben felhozott
leggyakrabb ellenérv) gyógyszere lenne. A küldöttközgyűlés ugyanis általában (kezelhetetlenül) nagy létszám vagy földrajzi
távolság képviseletét hivatott megoldani. BÜK esetében -
véleménye szerint -
a küldöttgyűlés bevezetése nem a
demokrácia kiteljesedése, hanem éppen fordítva, annak -
ésszerűségi okok miatti, a látszatot megtartó - visszaszorítása
lenne.
A
közgyűlésen azok jelentek és jelennek meg - érvelt a BÜK
elnökhelyettese - , akik érdeklődést mutatnak az iránt, hogy mi
történik a kamarában. Erre senkit nem lehet kényszeríteni. A
küldöttgyűlésen ezzel szemben azok jelennének meg (ha eljönnek),
akiket megválaszottak, a tagság többi része pedig megvárja a
választási ciklus végét, amikor ismét szóhoz juthat. Azt
azonban
alapértelmezésben nem lehet mondani, hogy a küldöttgyűlés
határozata a teljes tagság többségi álláspontját képviseli,
csak legfeljebb a küldöttekét (kivéve persze, ha minden kérdés
tekintetében minden küldöttnek valós és aktuális mandátuma
van).
Érvelésében
dr. Szecskay András mint lehetséges negatív következményt azt is
hangsúlyozta, hogy
a választó közgyűlés esetén az elnökre
vonatkozó szavazatok egyben meghatároznák a küldöttgyűlés
összetételét is
. Különösen igaz, ha pl. egy száz fős létszámú
küldöttgyűlésben a kamara választott tisztségviselőnek száma
már eleve kb. huszonöt személy.
Vajon
nem vezetne-e még nagyobb érdektelenséghez az - vetette fel az
elnökhelyettes -, ha
a kisebbségben lévő küldöttek négy éven
keresztül azt látják csak, hogy állandóan leszavazzák őket?
A
kilátástalanság miatti érdektelenség okából el sem mennek a
küldöttgyűlésre, ami ezáltal
mechanikus szavazógépezetté
válna
.
A
küldöttgyűlés intézményének bevezetése szükségszerűen
felvetné a kérdést hogy
a küldött a saját véleményét
képviseli a küldöttgyűlésen, vagy pedig a választóinak
mandátumát?
- tette fel döntéselőkészítő elemzésében az
aggasztó kérdést dr. Szecskay András. Ez elvben azt feltételezné,
hogy a küldöttnek minden küldöttgyűlés esetén be kellene
szereznie választóinak mandátumát. Ez pedig a gyakorlatban
kivitelezhetetlen.
A küldöttgyűlés intézménye a demokrácia látszata lenne csupán, ezért nem javasolja annak bevezetését - összegezte véleményét dr. Szecskay András, a BÜK elnökhelyettese a Kamara elnökségi ülésén.
Dr. Szecskay András tizenöt pontban kifejtett álláspontja teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
