A közigazgatás teljesen más, mint a magánfelek közötti magánjog-érvényesítés vagy ennek a peresítése - magyarázta a Mandiner.hu-nak adott interjújában dr. Varga Zs. András. Nem véletlen, hogy Európa legtöbb országában a közigazgatási bíróság többé-kevésbé elkülönül a rendes bíróságoktól.

Azzal kapcsolatban, hogy miért lesz jobb az átlag állampolgárnak a felálló önálló közigazgatási bíróságok szervezete úgy fogalmazott: leginkább azért, mert azokkal az ügyeivel, amelyekben a hatalommal szembesül, egy olyan elkülönült bíróság foglalkozik majd, amelynek alapvetően csak ez a dolga. Amíg közösen működik a közigazgatási bíróság más bíróságokkal, addig a különféle ügytípusok miatt a prioritások is keverednek. Az időszerűség szempontjából is szükséges – bár a jelenlegi rendszerben sem húzódnak el nagyon a közigazgatási ügyek –, de ez így huzamosan is fenntartható. A másik pedig a szakszerűség. Akik ezzel foglalkoznak, azok a közigazgatás elméletében, gyakorlatában, és annak jogi megítélésében is jól képzett szakemberek.

Annak, hogy visszaállítjuk a hagyományos magyar államszervezetet, az a magyarázata, hogy a magyar jog abból nőtt ki, és azt látjuk, hogy a hagyományos szervezetek olyan alapot jelentenek, amelyre támaszkodva a viharoknak ellen lehet állni. Ugyanúgy, mint egy hajó. Mit csinálnak egy viharban a tengerészek? Kikötik magukat az árbóchoz. Ha van árbóc, akkor van mihez kikötni magunkat. Ha nincs, akkor addig, amíg szélcsend van, vagy jó szelek vannak, békésen haladgatunk és minden vidám. Akkor pedig, amikor vihar van, nézünk, hogy jaj Istenem, mi legyen! Márpedig a történelem is olyan, egy ország élete is olyan, és a jogélet is olyan, hogy vannak viharok – mondta.

Hozzátette: szemben a jelenlegi mainstream iskolával be kell látni, hogy tökéletes jogrendszer nincs, tökéletes jogszabály sincs, és tökéletes jogalkalmazás sincs. Ez azt jelenti, hogy amikor jogot alkotunk, amikor intézményrendszert hozunk létre, mindig bele kell kalkulálni, hogy előállhatnak olyan helyzetek, amikor nem lehet vakon azt mondani, hogy itt a jogszabály, itt az intézményrendszer, tegye a dolgát. Ugyanúgy lesz zavar, mint a tengeren nagyvihar. Ilyenkor más megoldások kellenek, más hozzáállás kell. Ezért szükséges, hogy az intézményben ne úgy higgyünk, mint ami önmagában megoldja a problémát, mert az árbóc sem oldja meg, de az emberek sem tudják árbóc nélkül megoldani. Tehát kell az egyén, kell a jog és kell az intézmény, mind a három fontos. Ezért lényeges, hogy olyan intézményeket működtessünk, amiket ismerünk.

A Velencei Bizottság magyar tagjaként, arra a kérdésre, hogy hogyan fogadták a törvényt, kifejtette: a Velencei Bizottság működésének van egy furcsa sajátossága, mégpedig az, hogy a saját országuk ügyében folytatott eljárásokban nem vehetnek részt a tagok. Hátra is ültem a hallgatóság körébe. Az asztalnál Magyarországot az igazságügyi miniszter képviselte. Magyarország vonatkozásában korábban nagyon sok éles, bántó, esetenként talán még azt is mondhatom, hogy igazságtalan véleményt fogalmazott meg a Velencei Bizottság, de ez az ügy nem tartozik ezek közé. Kifejezetten pozitívan értékelték azok a tagok, akiket kijelöltek előadónak, és maga a Bizottság sem fogalmazott meg erős kritikát a vita során. Az igazi komoly kritika az volt, hogy túl gyorsan fogadta el az Országgyűlés a törvényt. Nos, ez Velencéből lehet, hogy így látszik, mert ott csak a naptárt tudják nézni, de én most elmondtam, és az ülésen az igazságügyi miniszter is elmondta, hogy miért nincs így. Főleg szakmai oldalról ennél alaposabban előkészíteni egy törvényt valószínűleg lehetetlen.

A kifogásokat pedig, amiket a vélemény tervezete tartalmazott, a Kormány olyannyira megpróbálta komolyan venni, hogy még a Velencei Bizottság ülése előtt miniszter, államtitkár és a Törvényhozási Bizottság elnöke által jegyzett egyéni indítvány tulajdonképpen minden részletkifogásra válaszolt. Azóta az Országgyűlés ezt a javaslatot el is fogadta. Valójában a legtöbb észrevételnek eleget tett Magyarország. Vannak olyan apróságok, amikről mást gondol a Velencei Bizottság és mást Magyarország, de én ezeket a természetes nézetkülönbségek közé sorolom – tette hozzá.

Teljes terjedelemben az interjú itt olvasható.