Az AIM szerint a kormány több tucat más jogszabályt is módosító csomagjába "dugta el" a bírósági tervét, ami egyebek között módosítja az Alkotmánybíróságról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról meg a bírák jogállásáról szóló sarkalatos törvényeket is.

A tervezet - a kormány nevében dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, az előadó: dr. Varga Judit igazságügyi miniszter - az AIM elemzése értelmezésében nem volt benne az őszi törvényalkotási programban, és bár a törvény szerint kötelező, nem végezték el az általános egyeztetést sem, nem tettek közzé hatásvizsgálatot, így nem világos, hogy a változtatásoknak milyen hatása lesz az állampolgárokra.

A főbb változások az AIM elemzése szerint a következők lennének:

  • A közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnának az Ab-hoz, a szervezet is lehetne az alapjogvédelem alanya, például megilletné a tisztességes eljáráshoz való jog. Így ha a bíróság a közigazgatási szerv ellen dönt (például választási, gyülekezési, rendőrségi, menekültügyi kérdésekben), az a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozva az Ab-hoz fordulhat alkotmányjogi panasszal, így az Amnesty szerint a politikailag kényes ügyekben a kormányzati befolyás alatt álló Ab. a szervezet javára dönthet.
  • Az Ab-tagokat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezné a Kúria tanácselnökének.
  • Jelentősen bővül azoknak a bíráknak a köre, akiknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük.
  • A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnének, a bírók pedig február 20-ig kérhetnék az áthelyezésüket a jövőben a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékekre, amik nem feltétlenül ott vannak, ahol eddig dolgoztak.
  • A jogegységi panasz eljárás bevezetése megkötné a bírák kezét a korábbi bírói gyakorlattól való eltérésben, ami különösen a jogállamiság alapelveinek bírói jogalkalmazásában jelentheti a függetlenség csorbítását. Ha a Kúria egyik tanácsa eltérő jogi következtetésre jut például a jogállamiságra vonatkozó alapelvek eltérő értelmezésével, akkor ezt a jogegységi panasz eljárásában meg lehetne támadni. A javaslat indoklási kötelezettséget ír elő az ítélkező bírónak, ha eltér a korábbi kúriai gyakorlattól, ennek elmulasztása pedig hatással lehet a bíró értékelésére, szakmai előmenetelére is.

Az AIM szerint "az új szabályok az önálló és független bírói mérlegelés korlátozását jelentik, dermesztő hatásuk lehet a bírókra, hiszen negatív következményekhez kötik az önálló és független bírói érvelést és döntéshozatalt".

A javaslat elfogadása a Parlament december 9-11. közötti ülésén várható.

A T/8016. számú törvényjavaslat az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról ide kattintva olvasható teljes egészében (200 oldal, pdf)

Az AIM elemezése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.