Dr. Ivány Borbála, MHB

Magyar Helsinki Bizottság (MHB) az elmúlt években számos, az előzetes letartóztatással és a hatékony védelemhez való joggal kapcsolatos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt - tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Ivány Borbála, az MHB munkatársa -, ügyvédeik pedig sikerrel képviseltek kérelmezőket stratégiai pereikben, amelyekben az Emberi Jogok Európai Bírósága rendre megállapította, hogy a kérelmezők előzetes letartóztatása sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 5. Cikkét, mindeközben rámutatva a strukturális problémákra is. Rendszeresen véleményezik az előzetes letartóztatáshoz és a hatékony védelemhez való joghoz kapcsolódó jogalkotási lépéseket, szükség esetén kezdeményezve azok alkotmányossági felülvizsgálatát.

A közvélemény és a különböző nemzetközi szervezetek tájékoztatása mellett az MHB a büntetőeljárás szereplőivel is törekszik a jó szakmai együttműködésre, például bíráknak és ügyvédeknek szóló, az

Emberi Jogok Európai Bíróságának előzetes letartóztatással kapcsolatos gyakorlatát bemutató kézikönyv összeállításával, illetve képzések tartása útján.

A közelmúltban két, az Európai Unió által finanszírozott kutatási projektben vettek részt - jelzi közleményében az MHB -, amelyek keretében az előzetes letartóztatás hazai gyakorlatát vizsgálták:

  • Partnerként vettek részt a Fair Trials által koordinált, „Az előzetes letartóztatás gyakorlata: az alternatív kényszerintézkedések és a bírói döntéshozatal vizsgálata” című nemzetközi projektben, amelynek célja az előzetes letartóztatással kapcsolatos bírói döntéshozatal minőségének vizsgálata volt tíz európai uniós tagállamban. A projekt keretében a magyar jogszabályi környezet, a kapcsolódó bírósági gyakorlat és a statisztikai adatok áttekintése mellett ügyvédek körében végzett kérdőíves felmérés, ügyészekkel és bírákkal készített interjúk, valamint több mint száz, 2013-ban és 2014-ben jogerősen lezárult büntetőügy iratainak áttekintése alapján elemeztük az előzetes letartóztatással kapcsolatos hazai gyakorlatot. A magyar kutatási eredményeket bemutató jelentésünket 2015 októberében tették közzé.
  • A „7. cikk – A büntetőügyek irataihoz való hozzáférés Magyarországon” című kutatási projektjük célja az volt, hogy megvizsgálják a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló 2012/13/EU irányelv 7. (az ügy anyagaiba való betekintés jogát biztosító) cikkének érvényesülését Magyarországon. A projekt bírákkal, ügyészekkel és ügyvédekkel készített interjúk, valamint iratkutatás segítségével kívánta megvizsgálni, hogy vannak-e jogszabályi és gyakorlati hiányosságok a büntetőügyek irataihoz való hozzáférés terén Magyarországon, és ha igen, milyen módon lehetne ezeket megoldani. A projekt keretében készült kutatási jelentésüket 2017-ben publikálták.

Az MHB most megjelentetett háttéranyaga egy 2017-ben indult, „Hatékony jogi segítségnyújtás a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban” című, szintén az Európai Unió által támogatott és a Fair Trials által koordinált projektjük keretében íródott, a szakértői munkacsoport első, 2018. júniusi megbeszélésére. Az anyag célja egyrészt a fent említett korábbi kutatási eredményeik összefoglalása, az azóta eltelt időszak fejleményeinek bemutatása, és annak rövid elemzése, hogy a 2018. július 1-jével a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: régi Be.) helyébe lépő, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: új Be.) és végrehajtási rendeletei mennyiben látszanak orvosolni a korában feltárt jogszabályi és gyakorlati hiányosságokat.

A korábbi kutatási eredmények azt mutatták, hogy számos tényező nehezíti a hatékony jogi segítségnyújtást a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban, például az ügy anyagaihoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek, a védők távolmaradása a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos ülésekről, vagy éppen az, hogy a bíróságok sok esetben kevésbé fogékonyak a védői érvekre az ügyész érveihez képest, amikor a kényszerintézkedésekről dönteniük kell. A háttéranyag célja így annak feltérképezése is, hogy milyen jogi és gyakorlati akadályokat kell felszámolni, illetve milyen további lépéseket lehet tenni annak érdekében, hogy a hatékony védelemhez való jog a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban is minél inkább érvényesülni tudjon.

Az MHB Hatékony jogi segítségnyújtás a kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban című háttéranyaga teljes esgészében ide kattintva olvasható.