Dr. Havasi Dezső kamarai elnök

Sokszínűség az egységben

Sok tekintetben lehetne a mai ügyvédség életét, körülményeit tipizálni és osztályozni - hangsúlyozta kamarai elnöki beszámolójában március 30-án dr. Havasi Dezső. Lehetne vizsgálni az ügyvédek helyzetét aszerint, hogy az ország mely területén - az észak-keleti nehezebb sorsú tájakon vagy a jobb helyzetben lévő nyugati részeken - és milyen jellegű településen élne: a fővárosban, ahol aránytalan módon koncentrálódnak ügyek és lehetőségek, vagy kisebb városokban, vagy mégkisebb településeken, illetve több ügyvédet számláló irodában, vagy magányos küzdőként az egyéni ügyvéd bizonytalan egzisztenciájú hátterével élik életüket.

Ugyanígy a kamarák helyzete is megosztott és sokszínű. A kamarai közéleti változások, az Üttv.-vel életbe lépett módosítások jelentős változásokat hoztak az intézményes ügyvédi életformában is. S miközben mindenki gyanakodva fogadja a szervezeti központosításra késztető és vonatkozó intézkedéseket, belátható, az ügyvédség érdekei - bár országos létszáma mintegy tizenötezer körül lehet - egyéni, csoport és intézményi (területi kamarai és országos kamarai) érdekekre, cselekvési fedatokra osztható.

Ma már nem lehet senki úgy ügyvéd sem a mintegy nyolcezer kamarai taglátszámú fővárosban, sem a legkisebb lélekszámú nógrád megyei kamarában - fejtettem ki álláspontját dr. Havasi Dezső kamarai elnök -, hogy ne érezné: minden egyedi adottságok mellett a honi ügyvédi hivatásrend jövőjének záloga a jól megszervezett országos összefogásban rejlik.

Nem sodródni, hanem alakítani

E nélkül olyan alapvető feladatokat nem tud az ügyvédség megfelelően megoldani, mint önmaga megfelelő intézményi nyilvántartása, érdekérvényesítő és érdekvédelmi munkája, fegyelmi ügyeinek intézése, a törvényhozással fenntartandó alkotó párbeszéd megfelelő szinten való művelése, a legkülönbözőbb informatikai kihívások megfelelő kezelése; összességében egy a jövő minőségi túlélését segítő, kellő öniserettel, önbecsüléssel, önigazgatással való rendelkezés. Végső soron egy olyan hivatásrendi erős önképre van szükség, amely képes a hazai nagy ügyvédi hagyományok örökségével élve, kellő szellemi szakmai és morális felkészültséggel folyamatosan megfelelni a kihívásoknak. Mi több - hangsúlyozta dr. Havasi Dezső -: képes arra, hogy ne csak sodródjon korának külső hatásainak farvizén, hanem maga is önálló, aktív részese legyen saját jövője alakításának. S mindez nem csak az ügyvédség saját, jól felfogott érdeke - tette hozzá az elnök. Tágabb értelemben ez a magyar társadalom egészséges létének és fejlődésének is egyik fontos összetevője: egy megfelelő módon működő, a jogkereső állampolgárok bizalmát élvező ügyvédség az állampolgári demokratikus konfortézetnek is fontos alakító- és alkotóeleme, amely nélkül megbillen az igazságszolgáltatás komplexitása és megrendül a jogkövető, jogkereső emberek bizalma akár a statusqo működését illetően is.

Az ügyvédség iránti bizalom: aranyfedezet

Külön foglalkozott azzal, hogy az ügyfelek bizalmának elnyerése, megtartása mennyire fontos nemcsak az egyéni ügyvéd-ügyfél kapcsolatban, hanem az ügyvédségről kialakított általános, széles közvéleményben kialakuló kép vonatkozásában. Jelenleg ez a bizalmi kép megítélése szerint legalább is, ingatag, amiben nagy szerepet játszanak a médiumokban megjelenő olyan hírek, amelyek ugyan az ügyvédség egészére közel sem jellemzők, de a közvélemény hajlamos ezen szórványos esetek, olykor botrányok alapján nehezen korrigálható általánosításokat levonni.

Nagy tehát az ügyvédség felelőssége - mutatott rá dr. Havasi Dezső. S minden olyan esemény, fejlemény, amely a fenti feladatok végzésében - legyen az az ügyvédség önhibájából vagy éppen külső tényezőkből fakadó negatív ráhatás - torzítja, akadályozza, korlátozza, szakmai minőségében csökkenti az ügyvédség munkáját, áttételesen az egész magyar társadalomnak kárt okoz. E ponton egyebek mellett az ügyvédség egészére konkrétan is rendkívül káros letét-ügyekre utalva az elnök szinte kategórikusan kijelentette: a legnagyobb szigorúságot kell megkövetelni. Kamarájukban "nincs pardon": bizonyítható letét-manupuláció esetén a vétkes ügyvédnek a kamarából történő azonnali kizárással kell számolnia.

Áldatlan türelmetlenség

A sok zavart okozó és sok kérdést felvető további konkrétumokról szólva, dr. Havasi Dezső elnök egyebek mellet kitért az informatikai robbanásnak az ügyvédséget közvetlenül és közvetve érintő hatásaira. Sok a zűrzavar e téren, ami nagyrészt abból a türelmetlenségből fakad, amivel az informatikai megoldások berobbantak a jog bonyolult világába. Súlyos jelenség: az ügyvédség idősebb korosztályai gyakorlatilag a pálya szélére sodródnak, rossz esetben pályájuk feladására készülnek, éppen abban az életkorban, amikor több évtizedes szakmai tapasztalataik, ügyintézésükhöz szükségek kapcsolati tőkéjük éppen a legalkalmasabbá tennék őket a minőségi ügyvédi munka végzésére.

A technikai problémákat felemlítve, szólt egyebek mellett a Cégkapu-ügyfélkapu anomáliákról.

A kamarai tagság önmaga iránti felelőssége

A továbbiakban arról beszélt, hogy a kamarai szakmai és hivatásrendi közösségi tudat ápolásának milyen fontos szerepe van a jövőt illetően. Sajnálattal állapította meg, hogy e téren a tagság sokfelé tapasztalt lanyha aktivitása a hivatásrendi kohézió gyengeségére, így magának a kamarai lét sérülékenységére is utal. Anélkül, hogy a tagság erős közösségi tudattal, sőt öntudattal rendelkezne, választott tisztségviselői félkarú óriásként kénytelenek munkájukat végezni.

Mindez azért is sürgős orvoslást igényel, mert a már a közeljövőben olyan feladatokat kell elvégezni a lehető legmagasabb szinten, mint az ügyvédség kötelező továbbképzésének kidolgozása és bevezetése a gyakorlatba. A feladatkör megfelelő szintű, korszerű kidolgozása, megalapozása a holnap ügyvédsége létének záloga.

Bejelentette, hogy a Győr-Moson-Sopron megyei kamarában az ötéves oktatási ciklusban kötelezően elérendő 80 kreditpont megszerzéséhez az évi 16 pontot elérését térítésmentesen biztosítani fogják.

Kitért arra is elnöki beszámolójában dr. Havasi Dezső, hogy a fegyelmi ügyek komplexuma a kamarai szerepkörnek és a költségvetésnek jelentős részét vonja el. Újdonságként mutatta be az Üttv. nyomán létrejött szervezeti képződményt, a regionális fegyelmi bizottság intézményét. Esetükben ez ar a régiót a Győr-Moson-Sopron Megyei. a Zala Megyei és a Vas Megyei Ügyvédi kamara állította fel.

Dr. Bánáti János, a MÜK elnöke előadást tart az országos kamarai fejleményekről

Kezelni kell tudni a vadhajtásokat

Súlyos negatív korjelenségnek és szakmailag megkérőjelezhető vadhajtásnak nevezte egyebek mellett az elnök azt, hogy tovább szaporodnak a jogi képviseletet felpuhító tanácsadó szolgáltatók tevékenysége, sokszor szabályos ügyvédi közreműködés és az ehhez kapcsolódó fegyelmi felelősség valamint szakmai biztosítás nélkül.

Az internet-felhasználás további terjedése és különösen a közösségi oldalak használata az életforma és a vásárlási szokások soha nem látott átalakulását idéznek elő Magyarországon is. A fogyasztói szokások átalakulása elérte az ügyvédi szolgáltatásokat is.

Az „okostelefon forradalom”, a közösségi internet oldalak elterjedése bevonta a teljes fiatal korosztályt, megkísérti a nagyszülők társadalmát és túllépett a középrétegeken. A válság hatására csökken a fogyasztási kedv és nő az árérzékenység, ami az internetes vásárlásokra is hatással lesz. Az online vásárlók száma rohamosan növekszik és körükben az árak előzetes összehasonlíthatósága a választást megelőző egyik legfontosabb szempont.

Gyakran tapasztalt jelenség az ügyvédek körében, hogy jogi kérdésekről már az ügyvédhez fordulás előtt interneten tájékozódnak az ügyfelek, és inkább az általuk nehezebben eldöntendő kérdések ítélt kérdések megválaszolását várják tőle. A világhálón óriási mennyiségű jogi tanulmány, cikk, jogszabály és konkrét szerződési, okirati tartalom vált elérhetővé, amiből az ügyfelek maguk „merítenek” és saját, vagy kontárok által létrehozott, félkész jogi termékekkel keresik fel az ügyvédet. A kisvállalkozások is gyakran először maguk próbálkoznak az okiratok fabrikálásával. Amiről tévesen azt gondolják, hogy nem tartalmaz jogászi hozzáadott értéket (iratmintás cégalapítás, adásvételi, vagy más köznapi szerződések, okiratok) azt kontároktól is elfogadják, és ezzel fokozzák saját jogbiztonsági kockázataikat. Viszont az ügyvédeknek is meg kell érteniük, hogy a kontárok által – a versenyelőnyök folytán olcsóbban – nyújtott jogi szolgáltatásokkal szemben a csak ügyvéd által elérhető jogbiztonsági értékekért lehet magasabb munkadíjat kérni és nem szabad a kontárságban versenyezni.

Az elnök felhívta a figyelmet arra az új jelenségre is, amit úgymond az "intelligens robotok" szakmai bevonása jelent. Gyakori a zsigeri válasz: a személyes ügyvédi kapcsolatot semmi nem helyettesíti. Ugyanakkor: be kell vonni a munkánba az ezzel kapcsolatos lehetőségeket is. Ma már igen komoly példák vannak erre amerikai, de EU-s szinten is. A tisztességtelen nyomás ellen fel kell lépni, az ügyvédségnek hasznos dologokkal meg kell barátkozni és azt alkalmazni kell.

A költségtakarékossági szempontok, a szolgáltató állam eszméjének megvalósítása, az uniós kötelezettségek egyöntetűen abba az irányba mutatnak, hogy az állam a közte és a polgárai közötti kapcsolatot egyre magasabb mértékben fogja automatizálni. Ez kihívás és kockázat is - figyelmeztetett az elnök.

Az ügyvéd változó szerepe

Az ügyvéd ma még „jogtechnikai kapu” a lakosság és a vállalkozások számára, de a lakosság és az állam technikai lehetőségei is bővülnek és az ügyvédektől független kapuk nyílnak. Az ügyvéd szerepe a jövőben nem szorítkozhat egy technikai összekötőére. Ugyanis az helyettesíthető és leváltható, mint arra már ma is tömeges kísérletek észlelhetők a nem ügyvédi cégalapítások és más kontárkodások területén. Ez a fenyegetés az elektronikus eljárások gyors ütemű szaporodásával csak nőhet, és egyaránt kedvezőtlenül érinti a jogbiztonságra szoruló ügyfeleket és a magasabb költségeik folytán versenyhátrányba kerülő nagyobb ügyvédi csoportokat.

A fő veszélyeztetettek az elektronikus felhasználástól idegenkedő, földrajzi helyzetüknél, egyéni attitűdjüknél, vagy hagyományos ügyfélkörüknél fogva hátrányos helyzetben levő ügyvédek - hangsúlyozta dr. Havasi Dezső. A fokozódó technikai egyszerűsödés tetten érhető a lakosság informatikai ellátottságának javulásában, az állami elektronikus ügyintézési képességek bővülésében, de a jogi szempontból releváns nyilatkozatok elkészítésének automatizálásában is (lásd a már hagyományosnak mondható mintaszerződéseket és az egyre szélesebb körben működő, az adott polgár igényeire szabott, a jognyilatkozatok szerkesztését támogató webes alkalmazásokat stb.)

A korlátozott jogi szakértelmet igénylő, számos aspektusában ügyviteli jellegű feladatok körében kedvezőtlenül - de a klasszikus ügyvédi területeken is - egyre fokozódni fog az ügyvédekre gyakorolt piaci nyomás - jelezte az elnök. E körben a versenytárs nem a többi ügyvéd, de nem is a közjegyző lesz, hanem más, alapvetően informatikai szolgáltatást is nyújtó, akár hazai, akár közösségi (akár azon túli) piaci vállalkozás. Köztük több olyan, amely előbb kerül kapcsolatba az ügyféllel, mint az ügyvéd: például a könyvelő, vagy az ingatlanközvetítő.

Fordítsunk a dolgon: keressük az automatizálódó ügyintézésben a hosszú távú lehetőségeket

Ha nem világos az ügyféltársadalom számára, hogy miért előnyös a költségigényes ügyvédi közreműködés, akkor az ügyvédség előbb-utóbb egyre több különleges jogosítványát és ügyfelét veszti el - adott hangot aggodalmának a kamara elnöke. A technikai egyszerűsödés miatt az ügyvéd által hozzáadott értéknek is meg kell változnia: a technikai képességek (irat készítése, irat átalakítása, elektronikus aláírás és időbélyegzés) helyett a szakmai hozzáértésen keresztül elért közbizalmi szerepre helyeződhet a hangsúly. Ha az ügyvéd szerepe abból is áll, hogy benne az állam és a polgár is fokozottabban megbízik, akkor az ügyvédség számára az automatizálódó ügyintézés nem veszélyt, hanem piacainak védelmet és hosszú távú lehetőséget rejt. Az elektronikusan intézett állami ügyek száma ugyanis várhatóan nem csak volumenében fog nőni, hanem olyan ügyekben is lehetővé válik az állam-állampolgár közötti interakció, amely eddig a magas tranzakciós költségek miatt a hagyományos ügyintézés terén nem jöhetett létre. Ahhoz tehát, hogy az ügyvédség helyzete, ügyfélkörük, jogi munkájukk ne változzék, részükről is szemléletváltásra és önképzésre van szükség - mondta elemzésében dr. Havasi Dezső, a kamara elnöke.

Kilátásba helyezte, hogy a kamara az eddigiekhez hasonlóan továbbképzések, előadások keretében segíteni fogja az ügyvédek felkészülését az elektronikus kapcsolattartáshoz.

Dr. Czeglédy Attila kamarai titkár

Hétköznapi realitások

Ma száznál több okirat és eljárás létezik normatíve - mutatott rá a beszédes adatokra -, ahol kötelező ügyvédi közreműködés van, vagy ahol közjegyzőkkel alternatív kötelező ügyvédi jelenlét van.

A MÜK kezdeményezésére az alábbi jogszabályok módosultak az elmúlt évben: a KATA kiterjesztése egyszemélyes ügyvédi irodákra; a JÜB-ölés ingyenessé tétele; a kereset visszautasításokkal kapcsolatos illeték módosítás. Eltörölték a 10 %-os illetéket.

Kitért a Pp. és a Be. már széles ügyvédi körben ismert problémaköreire, ügyvédkirendelési anomáliákra, s külön foglalkozott, az adatvédelemnek az ügyvédekre nézve is kötelező - a GDPR követelményeinek is megfelelő adatvédelmi kötelezettségeinek bonyolult összefüggéseivel, a pénzmosás elleni törvény betartásának és betartatásának szigorú követelményeivel, s részletesen foglalkozott az egyes szakbizottságokban szerzett tapasztalatokkal, adatokkal.

A közgyűlés meghallgatta és elfogata a 2018.évi gazdálkodásról szóló beszámolót illetve a 2019. évre szóló költségvetést.

Az elnöki jelentést a közgyűlés megvitatta, elfogadta.

A közgyűlésen meghívott vendégként résztvevő dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke részletesen szólt azokról a fejleményekről, amelyek a hazai ügyvédség jelenét és jövőját alapjaiban meghatározzák.

Kitüntetések

A közgyűlésen átadták a kamara elismerő kitüntetését a kiemelkedő ügyvédi tevékenységet végző ügyvédeknek. Ebben az esztendőben - dr. Czeglédy Attila kamarai titkár előterjesztése nyomán - a Dr. Nagy Károly díjat dr. Fehér Ágnes és dr. Pardavi László kapta.