A közelmúltban érkezett a Magyar Ügyvédi Kamarához egy átirat - mondotta el a BÜK elnökségi ülésén meghívottként résztvevő dr. Bánáti János (képünkön) -, amely egyértelművé teszi, hogy az alapgondolat, amely az új Be. kodifikáció esetében felvetődött, jó gondolat volt, miszerint: a kirendelést ellátó ügyvéd személyének kiválasztását, kijelölését ki kell venni a hatóság kezéből. A MÜK elnöke azt is elmondta, hogy büntetőeljárás indult egy budapesti kerületi rendőrkapitányság vezető tisztje ellen, hivatali visszaélés miatt, mert az ügyvéd élettársának kirendelését kötelezően írta elő annál a kapitányságnál, ahol dolgozott.

A MÜK állami feladatot vállalt át

Az az elképzelés tehát, hogy a kijelölést ne a hatóság végezze el, ez jó volt. A megoldásnál nem volt más lehetőség, mint hogy a MÜK felajánlotta: elvállalja ennek minden anyagi terhét - ismertette az előzményeket a MÜK elnöke. Majd leszögezte: végsőfokon állami feladatról van szó. Minden nemzetközi egyezmény, minden ezzel kapcsolatos tanulmány világossá teszi, a kirendelés felépítése, üzemeltetése az állam igazságszolgáltatási monopóliumából következően állami kötelesség. Ennek az anyagi terhét az államnak kellett volna viselnie, hogy kidolgozza azt az informatikai rendszert, anyagilag fenntartja, működteti.

A kamarai függetlenség mindent felülír

A MÜK álláspontja az volt, ma is az - mondta el a MÜK elnöke -, hogy nem kér állami anyagi támogatást, mivel meggyőződése szerint az ügyvédi kamarák függetlensége, önkormányzatisága - ami példátlan minden egyes más önkormányzattal összevetve - létük egyik legfontosabb alapköve. Tehát az ügyvédi testületek nem kérnek és nem kapnak ilyen feladathoz sem állami financiális forrást. Következésképpen a MÜK-nek kellett saját forásból az informatikai hátteret megteremtenie. Bár az Üttv. a területi ügyvédi kamarák jogává és kötelességévé teszi mindezt, de a MÜK álláspontja az volt, értelmetlen lenne, ha húsz rendszer működne, mert az informatikai káoszhoz vezetne. Így aztán a MÜK megszervezte a területi kamarák helyett saját költségvetéséből ezt az informatikai rendszert.

Zavarbaejtő jelenségek

A BÜK-nek és más területi kamaráknak részben azonosak, részben nagyon is különbözőek a mindezzel kapcsolatos gondjai - összegezte a helyzetet a MÜK elnöke.

A nem fővárosi területi kamaráknak is létre kellett hozniuk az ún. kirendelési jegyzéket. Erről azt mondja az Üttv., hogy ha nincs elég önkéntes jelentkező, akkor minden tagot fel kell venni a kirendelési jegyzékbe. Így aztán vidéken a legtöbb kamarában hivatalból minden ügyvédet felvettek a listára. A napi gyakorlat ebből fakadóan aztán az, hogy megérkezik a kijelölés a soros ügyvédhez a jegyzéken, a kirendelő hatóság azt a választ kapja telefonon, hogy a megkeresett ügyvéd harminc éve szerződéseket csinál polgári perekben, hogyan járhatna el bűnügyben kirendelt védőként...

Zavarbaejtő jelenség - mondta el a MÜK elnöke -, hogy Budapestről is jönnek ilyen jelzések, miközben a BÜK az ismeretek szerint önkéntes jelentkezés alapján állította össze a kirendelési listát. Ezt az anomáliát rendbe kell tenni.

Újra kell gondolni az ügyeleti rendszert

A legfontosabb teendő: a rendőrségi visszajelzések alapján az ún. ügyeleti rendszert újra kell gondolni - hangsúlyozta dr. Bánáti János. Korábban ügyelet alatt azt értették - magyarázta -, hogy hétvégére és ünnepnapokra felállt az ügyelet, s amikor el kellett menni a tárgyalásra, legyen ügyvéd, aki ezt meg tudja tenni.

Ezzel szemben a Be.-ből és az IM rendeletből következően a hatósági ügyeleten azt értik, hogy amikor őrizetbe vesznek valakit és sor került néhány órán belül az első gyanúsítotti meghallgatásra, ahol kell ott lenni védőnek, mert ez alkotmánybírósági döntés. Ha nincs ott védő, akkor ezek a gyanúsítatti vallomások, amelyek nagyon gyakran beismerő vallomások, értéktelenné válnak. A rendőrség érdekelt lett abban - folytatta dr. Bánáti János -, hogy gyorsan jöjjön a védő és jelen legyen. Az ő elképzelésük szerint tehát ez lenne az ügyelet.

A rendőrség azt a hibát követi el - tette hozzá a MÜK elnöke -, hogy azt az esetet is az ügyeleti rendszerbe vonja be, amikor szó nincs arról, hogy aznap, hanem 2-3 hét múlva lenne a kihallgatás, emiatt aztán felborulni látszik az egyenlő elosztás.

Az a rendszer kell hogy fennmaradjon, ami szerint a kamara osztja el a kirendeléseket az ügyvédek között. Ám hogy a kamara milyen alapon teszi ezt, hogyan állítja össze a jegyzéket, miként kell azt finomra hangolni, ennek nagyon fontos alrésze, hogy a jegyzékre felkerülő ügyvédek olyanokból kerüljenek ki, akik a hatósági értesítés esetén valóban el tudnak menni és védői munkájukat kellő szakértelemmel el is tudják végezni.

(Címfotónk illusztráció.)