Közleményében az Európai Parlament
tájékoztatott: a január 16-án elfogadott, az Unióban 2017-ben az
alapjogok helyzetéről szóló, nem törvényerejű parlamenti
állásfoglalásban a képviselők felszólították az uniós
intézményeket, hogy értékeljék a jogállamiság tiszteletben
tartását a tagállamokban, és ítéljék el, hogy egyes
tagállamokban korlátozzák a szólásszabadságot és megsértik a
bevándorlók és menedékkérők alapvető jogait. Az állásfoglalást
390 szavazattal, 153 ellenszavazat és 63 tartózkodás mellett
fogadták el.
Alapvető pontok:
- a nőkkel szembeni erőszak és a nők hátrányos megkülönböztetése még mindig elterjedt az Unióban
- az Unió intézményei nem tudnak hatékonyan fellépni a jogállamiság és az uniós értékek megsértése ellen
- a képviselők elítélik a szélsőjobboldali mozgalmak terjedését és a gyűlöletbeszéd bagatellizálását
- egyes tagállamok megsértik a migránsok és menedékkérők alapvető jogait
Nőkkel szembeni megkülönböztetés, erőszak
Az állásfoglalás a nőkkel szembeni
erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formáját
elítéli és sürgeti az Isztambuli egyezményt még nem ratifikáló
tagállamokat, hogy haladéktalanul iktassák jogrendjükbe azt. A
képviselők sajnálattal állapítják meg, hogy „néhány
tagállamban az isztambuli egyezmény megerősítése körül
kibontakozott vitákat a nemi alapú erőszak és a gender
meghatározásának félrevezető értelmezései kísérték”. Az
állásfoglalás támogatja azokat a tüntetéseket, amelyek 2017
során egyes tagállamokban a szexuális és reproduktív
egészségügyi jogokkal kapcsolatos visszalépés elleni
tiltakozásul szerveztek. A képviselők a szexuális zaklatási
ügyek erőteljes médiavisszhangját is üdvözölték.
Jogállamiság
A képviselők határozottan elítélik
egyes tagállamoknak azon lépéseit, amelyek gyengítik a hatalmi
ágak szétválasztását és az igazságszolgáltatás
függetlenségét, és bírálják „az EU hatástalanságát” az
uniós értékek súlyos és tartós megsértése elleni fellépés
terén. A jogállamiság fennálltát rendszeresen és pártatlanul,
objektív kritériumok alapján és minden tagállamban ellenőrizni
kell, hangsúlyozza az állásfoglalás.
Szólásszabadság
A Parlament elítéli a
véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának egyre
gyakoribbá váló korlátozását az Unióban, és kiemeli, hogy a
törvénytelenségekkel kapcsolatban a vészharangot megkongató
közérdekű bejelentők léte az oknyomozó újságírás és a
sajtószabadság szempontjából is elengedhetetlen. A Parlament mély
aggodalmának ad okot az újságírókat az Unióban fenyegető
erőszak és nyomásgyakorlás miatt.
Gyűlöletbeszéd és migráció
A képviselők figyelmeztetnek, hogy néhány tagállamban banalizálják a gyűlöletbeszédet. A képviselők határozottan elítélik a szélsőjobboldali mozgalmak terjedését, és hangsúlyozzák: az Unióban fel kell lépni az antiszemitizmus és az iszlamofóbia terjedése, és a leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transznemű és interszexuális emberek megkülönböztetése és megbélyegzése ellen. A Parlament amiatt is sajnálatát fejezte ki, hogy „2017-ben nem történt jelentős előrelépés a nemzeti romaintegrációs stratégiák céljainak elérése terén”.
Az állásfoglalás végül sürgeti a
tagállamok szakminisztereiből álló Tanácsot, hogy vessen véget
a dublini rendelet reformja terén fennálló patthelyzetnek. A
képviselők emellett arra ösztönzik a tagállamokat, hogy a
nemzetközi védelemért folyamodók számára könnyítsék meg a
humanitárius vízumok kiadását. Rámutatnak: több tagállam
megsérti a bevándorlók és menekültek alapjogait többek között
azzal, hogy nem biztosít számukra hatékony hozzáférést a
menekültügyi eljárásokhoz, vagy a visszatérési határozat
meghozatala után nem adnak egyértelmű tájékoztatást a
jogorvoslati lehetőségekről.
A jelentéstevő szerint
„2017-ben megkérdőjeleződtek a média szabadságához, a szólásszabadsághoz és a gyülekezés szabadságához fűződő jogaink. Ezek a jogok mára olyan országokban kerültek veszélybe, ahol nem számítottunk rá. Művészek és közösségi vezetők esnek áldozatául ennek a helyzetnek” - mondta Josep-Maria Terricabras (Zöldek/EFA, Spanyolország), az állásfoglalást jegyző képviselő.