Csaknem egy évtizeddel ezelőtt egy iráni családdal való találkozás késztette Nikola Kovacevic szerb ügyvédet arra, hogy pályafutását a menekültek és menedékkérők jogainak szentelje – írta a Szabad Európa.

Azt mondja, hogy ez a törekvése minden eddiginél fontosabbá vált most, "a bevándorlóellenes hangulat és az európai populizmus közepette".

Kovacevic, az UNHCR regionális Nansen menekültdíjának első szerbiai és balkáni nyertese azt mondta az AP-nek, hogy a menekültek jogai az európai értékek gyökereihez kapcsolódnak.

„Ha elveszítjük a harcot a második világháborúban nekünk – európaiaknak – megszövegezett menekültügyi egyezmény örökségéért, mi történik? – kérdezte Kovacevic. – Mert tudod, van egy régi mondás: mindenki kerülhet olyan helyzetbe, hogy menekültté váljon.”

A lezárt határok és a kollektív kiutasítás gyakorlata a Balkán térségében éppúgy, mint a szélesebb Európában aláásta a menekülteknek kitalált létező védelmi rétegeket – magyarázza. Azokat az embereket, akik el akarnak menekülni a hazájukból, gyakran egyszerűen visszaküldik, anélkül hogy az érintett országok „akárcsak megpróbálnák megtudni, mi fog aztán történni velük”.

„Ma, miközben beszélünk, tucatnyi ottragadt afgán van a senki földjén Lengyelország és Belarusz között” – mondta a legutóbbi európai migrációs válsággócról. Lengyelország azt állítja, hogy Belarusz pénzt vesz el a kiszolgáltatott migránsoktól, és átküldi őket Lengyelországba, hogy ezzel is destabilizálja a huszonhét tagú Európai Uniót.

„A hozzáférés a befogadáshoz azt jelenti, hogy belépünk egy területre, és azt mondjuk: Helló, rendőr úr, határrendész úr, itt vagyok. Afganisztánból jövök, szeretnék hozzáférni a jogaimhoz” – mondja.

Míg a globális Nansen-díjat idén egy jemeni humanitárius szervezet kapta, Kovacevic kiválasztása európai díjazottnak rámutatott arra, hogy a Balkán mennyire kulcsfontosságú útvonal a Nyugat-Európát kétségbeesetten elérni vágyó embertömeg számára.

Migránsok ezrei veszélyes utat tesznek meg nap mint nap – különösen azok, akik Líbiából próbálnak elmenekülni a Földközi-tengeren keresztül –, és sokan szembesülnek a hatóságok ismételt kiszorítósdijával, sőt erőszakosságával, miközben Nyugat-Európába igyekeznek. Kovacevic néhány ügyfele súlyos sérüléseket szenvedett, amikor az egyik országból a másikba utasították.

Az évek során Kovacevic számos üggyel foglakozott, egy kurd aktivista kiadatásától kezdve Törökország összes szerbiai garantált jogvédelmi kérelem körülbelül egyharmadáig. Még mindig tisztán emlékszik az első látogatására egy szerbiai menekültügyi központba 2012-ben, és az iráni családra, akikkel ott találkozott.

„Ha személyes kapcsolatba kerülsz azokkal az emberekkel, akik mindent elveszítettek, és beszélnek róla neked (…) valaminek a cseréje történik, energiáé vagy háláé, az emberség érzéséé, és ez egészen hihetetlen érzés” – mondja Kovacevic.

Az idei győztes kihirdetésekor az UNHCR közölte, hogy Kovacevic kivételes elkötelezettséget mutat, és hozzájárul a jobb menekültügyi gyakorlathoz Szerbiában. Segített ügyfeleinek menedéket, munkát találni, oktatáshoz és orvosi segítséghez jutni.

„Elszántsága felszította bennük a jobb élet reményét” – fogalmazott az UNHCR.

Kovacevic tavaly jelentős győzelmet aratott a menekültek képviseletében a szerb alkotmánybíróságon, amely elismerte, hogy a szerb rendőrség jogellenesen toloncolt át egy afgánokból álló csoportot – köztük kilenc gyermeket – Bulgáriába, és kötelezte a kormányt, hogy fizessen kártérítést mindegyiküknek.

Az ítéletet annak ritka hivatalos megerősítésének tekintették, hogy Európa országai szemet hunynak a kitoloncolások felett, és maguk is részt vesznek bennük, ezzel megsértik az uniós és nemzetközi törvényeket, amelyek tiltják az emberek erőszakos visszafordítását más országokba, anélkül hogy megvizsgálnák az egyéni körülményeiket vagy lehetővé tennék számukra, hogy menedékjogot kérjenek.

Kovacevic segítette magyarországi kollégáit is abban, hogy bíróság elé vigyék annak az első két migránsnak az ügyét, akiket Szerbiába utasítottak ki, miután a magyar kormány 2015-ben szögesdrót kerítést telepített a határra, hogy megakadályozza a migránsok bejutását.

A bevándorlásellenes propaganda „tűzként terjed” – figyelmeztet, hozzátéve, hogy az emberi jogi aktivisták csüggesztő feladattal szembesülnek a téves információk elleni küzdelemben.

A szerb ügyvéd mindazoknak üzen, akik veszélyesnek tartják a migránsokat és a menekülteket a társadalmukra.

„Hogy éreznének, ha tudnák, hogy feleségük és gyermekeik a szögesdrót kerítés előtt állnak, ahol botokkal, paprikasprével, kutyákkal felszerelkezve készek ütni őket, és visszaküldeni oda, ahol veszély leselkedik rájuk, ahol nincs biztonság?” – tette fel a kérdést.

„Ennyire egyszerű: csak próbáld magad ilyen helyzetbe képzelni” – mondta.