Csaknem egy évtizeddel ezelőtt egy iráni családdal való
találkozás késztette Nikola Kovacevic szerb ügyvédet arra, hogy
pályafutását a menekültek és menedékkérők jogainak szentelje
– írta a Szabad Európa.
Azt mondja, hogy ez a törekvése minden eddiginél fontosabbá vált
most, "a bevándorlóellenes hangulat és az európai populizmus
közepette".
Kovacevic, az UNHCR regionális Nansen menekültdíjának első
szerbiai és balkáni nyertese azt mondta az AP-nek, hogy a
menekültek jogai az európai értékek gyökereihez kapcsolódnak.
„Ha elveszítjük a harcot a második világháborúban nekünk –
európaiaknak – megszövegezett menekültügyi egyezmény
örökségéért, mi történik? – kérdezte Kovacevic. – Mert
tudod, van egy régi mondás: mindenki kerülhet olyan helyzetbe,
hogy menekültté váljon.”
A lezárt határok és a kollektív kiutasítás gyakorlata a Balkán
térségében éppúgy, mint a szélesebb Európában aláásta a
menekülteknek kitalált létező védelmi rétegeket – magyarázza.
Azokat az embereket, akik el akarnak menekülni a hazájukból,
gyakran egyszerűen visszaküldik, anélkül hogy az érintett
országok „akárcsak megpróbálnák megtudni, mi fog aztán
történni velük”.
„Ma, miközben beszélünk, tucatnyi ottragadt afgán van a senki
földjén Lengyelország és Belarusz között” – mondta a
legutóbbi európai migrációs válsággócról. Lengyelország azt
állítja, hogy Belarusz pénzt vesz el a kiszolgáltatott
migránsoktól, és átküldi őket Lengyelországba, hogy ezzel is
destabilizálja a huszonhét tagú Európai Uniót.
„A hozzáférés a befogadáshoz azt jelenti, hogy belépünk egy
területre, és azt mondjuk: Helló, rendőr úr, határrendész úr,
itt vagyok. Afganisztánból jövök, szeretnék hozzáférni a
jogaimhoz” – mondja.
Míg a globális Nansen-díjat idén egy jemeni humanitárius szervezet kapta, Kovacevic kiválasztása európai díjazottnak rámutatott arra, hogy a Balkán mennyire kulcsfontosságú útvonal a Nyugat-Európát kétségbeesetten elérni vágyó embertömeg számára.
Migránsok ezrei veszélyes utat tesznek meg nap mint nap –
különösen azok, akik Líbiából próbálnak elmenekülni a
Földközi-tengeren keresztül –, és sokan szembesülnek a
hatóságok ismételt kiszorítósdijával, sőt erőszakosságával,
miközben Nyugat-Európába igyekeznek. Kovacevic néhány ügyfele
súlyos sérüléseket szenvedett, amikor az egyik országból a
másikba utasították.
Az évek során Kovacevic számos üggyel foglakozott, egy kurd
aktivista kiadatásától kezdve Törökország összes szerbiai
garantált jogvédelmi kérelem körülbelül egyharmadáig. Még
mindig tisztán emlékszik az első látogatására egy szerbiai
menekültügyi központba 2012-ben, és az iráni családra, akikkel
ott találkozott.
„Ha személyes kapcsolatba kerülsz azokkal az emberekkel, akik
mindent elveszítettek, és beszélnek róla neked (…) valaminek a
cseréje történik, energiáé vagy háláé, az emberség érzéséé,
és ez egészen hihetetlen érzés” – mondja Kovacevic.
Az idei győztes kihirdetésekor az UNHCR közölte, hogy Kovacevic kivételes elkötelezettséget mutat, és hozzájárul a jobb menekültügyi gyakorlathoz Szerbiában. Segített ügyfeleinek menedéket, munkát találni, oktatáshoz és orvosi segítséghez jutni.
„Elszántsága felszította bennük a jobb élet reményét” –
fogalmazott az UNHCR.
Kovacevic tavaly jelentős győzelmet aratott a menekültek
képviseletében a szerb alkotmánybíróságon, amely elismerte,
hogy a szerb rendőrség jogellenesen toloncolt át egy afgánokból
álló csoportot – köztük kilenc gyermeket – Bulgáriába, és
kötelezte a kormányt, hogy fizessen kártérítést mindegyiküknek.
Az ítéletet annak ritka hivatalos megerősítésének tekintették,
hogy Európa országai szemet hunynak a kitoloncolások felett, és
maguk is részt vesznek bennük, ezzel megsértik az uniós és
nemzetközi törvényeket, amelyek tiltják az emberek erőszakos
visszafordítását más országokba, anélkül hogy megvizsgálnák
az egyéni körülményeiket vagy lehetővé tennék számukra, hogy
menedékjogot kérjenek.
Kovacevic segítette magyarországi kollégáit is abban, hogy
bíróság elé vigyék annak az első két migránsnak az ügyét,
akiket Szerbiába utasítottak ki, miután a magyar kormány 2015-ben szögesdrót kerítést
telepített a határra, hogy megakadályozza a migránsok bejutását.
A bevándorlásellenes propaganda „tűzként terjed” – figyelmeztet, hozzátéve, hogy az emberi jogi aktivisták csüggesztő feladattal szembesülnek a téves információk elleni küzdelemben.
A szerb ügyvéd mindazoknak üzen, akik veszélyesnek tartják a
migránsokat és a menekülteket a társadalmukra.
„Hogy éreznének, ha tudnák, hogy feleségük és gyermekeik a
szögesdrót kerítés előtt állnak, ahol botokkal, paprikasprével,
kutyákkal felszerelkezve készek ütni őket, és visszaküldeni
oda, ahol veszély leselkedik rájuk, ahol nincs biztonság?” –
tette fel a kérdést.
„Ennyire egyszerű: csak próbáld magad ilyen helyzetbe képzelni” – mondta.
