A
rendőri vezetők számára is egyértelmű – a 364. § (1)
bekezdésére figyelemmel -, hogy a határozatot azzal is kell
közölni, akit a határozat valamely rendelkezése közvetlenül
érint, így a védővel is - írta dr. Tóth. M Gábor, a BÜK elnöke. Természetesen nem volt vita abban, hogy
miként a nyomozó hatóság gyakorlatában, úgy a védői munkában
is lehetnek hibák, de általános volt a két rendőri vezető
tapasztalata, hogy a kezdeti időkhöz képest javult a megjelenési
fegyelem is.
Mindkét rendőri vezető az alárendeltek számára már ősszel parancsba adta, hogy a védőket olyan telefonszámokról kell hívni, melyek ellenőrizhetőek és visszahívhatóak. Ez vagy a konkrét vizsgáló, vagy az adott szervezeti egység szolgálati mobiljáról történik.
A nem megfelelő információáramlás természetesen ez esetben sem zárható ki, de a főkapitányok azt kérik, hogy – a kamarán keresztül - konkrét adatok megjelölésével kapjanak tájékoztatást az utasításnak meg nem felelő, vagy contra legem gyakorlatról, és ők azonnali intézkedést ígérnek.
A BÜK érdekelt abban - hangsúlyozta a kamara elnöke -, hogy a kirendelési szabályzat 5.7 pontja alapján – ha a központi informatikai rendszer ezt lehetővé teszi – a kijelölésre rendelkezésre álló egyórás időkeret első harmadában az ügyeleti jegyzékben szereplők részére lehetővé tegye a kijelölésre történő önkéntes
bejelentkezést; ezt a tervet egyöntetű pozitív fogadtatásban részesítettek.
A tábornokokat a BÜK elnöke meghívta egy kamarai elnökségi ülésre 2019 második felében, hogy ott folytassák a tapasztalatcserét.
A
BÜK elnöke addig is arra bíztatja a mintegy nyolcezer főnyi
fővárosi kamarai tagságot: az egyedi ügyekben tapasztalt visszás
gyakorlatot jelezze, hogy valóban megvalósuljon a hatékony
védelem.
A védői kirendelés ügyben közzétett korábbi közleményünk:
