Az MTI tudósítása szerint ismertette: az ügyészség két nagy ügycsoportban, nagyobb részt büntetőügy-szakban, illetve ezen kívül, és a közjogi területen látja el feladatát. A büntetőjogi szakágban iktatott és elintézendő ügyek száma az elmúlt hat évben folyamatosan csökkent, ez a tendencia tavaly is folytatódott. A bűnügyi helyzet minden adat szerint kedvezően változott, és ez folyamatos trendnek tekinthető - rögzítette dr. Polt Péter.

Kifejtette: a regisztrált bűncselekmények száma 2016-ban 290.779 volt, míg tavaly csak 226.452. A szándékos, befejezett emberölések száma 2016-ban 101, tavaly 92, az utcai bűncselekmények közül a rablások száma két éve 1141 volt, míg tavaly 853. Az embercsempészés 2015-ben 662 volt, 2016-ban 351, tavaly már csak 179. A költségvetési csalások száma a 2016-os 2444-ről 1880-ra csökkent.

Ugyanakkor a közlekedési bűncselekményeknél már nem lehetnek ilyen elégedettek a számok alakulásával, az ittas járművezetések, a közúti baleset gondatlan okozásával összefüggő esetek száma nőtt. Hasonló a tendencia a kábítószerrel való visszaéléseknél, ahol 6032-ről 6544-re emelkedett a regisztrált esetek száma. Kitért arra is, hogy nőtt a korrupciós bűncselekmények száma, 984-ről 1123-ra, a hivatali vesztegetések száma emelkedő, míg a gazdasági vesztegetések csökkenő tendenciát mutat - részletezte dr. Polt Péter.

Ezt részben összefüggésbe lehet hozni a felderítés különböző módszereivel - mutatott rá, és példaként említette a megbízhatósági vizsgálatot.

A legfőbb ügyész kiemelte: a legfontosabb nyomozati tevékenység a hivatalos személyek által elkövetett egyéb bűncselekmények a korrupciós tevékenység felderítése és elnyomása volt.

Kitért arra is: az ügyészség tavaly több mint 313 ezer nyomozásban született határozatot vizsgált meg, az ügyszám csökkenése nyomán több idő és energia maradt a nyomozások színvonalának emelésére. A fokozott ügyészi felügyelet alá került ügyek száma az előző évben 7,5 százalékkal lett magasabb.

Továbbra is sokan fordulnak az ügyészséghez a nyomozóhatóságok mellett, vagy helyett feljelentéssel, összesen 20.049 ilyen feljelentést kellett elbírálni. 2017-ben a nyomozóhatóságoktól a vádemelésre váró, befejezett nyomozások együttes száma 102.635 volt. Ebből több mint 26 ezer ügyben vádiratot nyújtottak be, több mint 13 ezer ügyben a terheltet bíróság elé állították, tárgyalás mellőzésével történt elbírálásra több mint 18 ezer ügyben tettek indítványt. Külön kiemelte, hogy bíróság elé állításra az összes vádemelés 23,1 százalékában került sor, az ügyész az összes vádemelés 32,3 százalékában tett indítványt tárgyalás mellőzésére.

Dr. Polt Péter beszámolt arról is, hogy a vádemelési javaslattal érkezett ügyek majdnem 85 százalékát és a nyomozás megszüntetésére irányuló javaslattal érkezett ügyek több mint 91 százalékát 30 napon belül intézték el.

Elmondta még, hogy az általános tendenciának megfelelően 6,4 százalékkal csökkent a bíróság által jogerősen elbírált ügyek száma, és 9,5 százalékkal az ezekkel érintett vádlottak száma.

Mindezek eredményeként az ügyészség tárgyalási terhe tavaly csökkent - összegezte a legfőbb ügyész.

Közlése szerint a bíróság elé állításos eljárásra irányuló ügyészi indítványok több mint 93 százalékát találta megalapozottnak a bíróság. A váderedményesség 2013 óta folyamatosan nő, tavaly 97,8 százalék volt, ami az utóbbi tíz legmagasabb értéke - állapította meg Polt Péter.

Hozzátette: idén júliustól új büntetőeljárási törvény lépett hatályba, amely befolyásolni fogja a különböző statisztikai adatokat. Arra számít, jogtörténeti csúcs, ami született.

Kitért arra is, hogy a bíróság által kiszabott szankciók körében tovább emelkedett a büntetések aránya, több mint 83 százalékát a szankcióknak büntetésként szabják ki. Ugyanakkor a szerkezete a büntetéseknek kismértékben változott, csökkent az életfogytig tartó szabadságvesztések száma, a bíróság tavaly 21 vádlottat sújtott ilyen büntetéssel. Az ügyészség megállapítása szerint a büntetés kiszabási gyakorlat enyhe, az alsó határ közelében vagy az alatt szabnak ki büntetéseket a bíróságok, ezt a gyakorlatot többek között fellebbezésekkel próbálja befolyásolni.

Polt Péter szólt még arról: az ügyészség fejezeti szinten több mint 43 milliárd forintból gazdálkodott, ez fedezte a különböző költségeket.

Polt Péter legfőbb ügyész felszólalásában nyomatékosította, nem kíván és nem is tud a személyeskedő, gyalázkodó és fenyegető megjegyzésekre válaszolni.

Miután megköszönte a támogató hozzászólásokat, visszautasította azokat a megjegyzéseket, amelyek kétségbe vonták az ügyészségi dolgozók tisztességét és törvénykövető magatartását.

A korrupciós bűncselekmények csökkenésére vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy a korrupciós helyzet nem azonos a korrupciós érzettel, ahogy a korrupciós cselekmények jogi megítélése sem azonos azzal, amit a közvélemény korrupciónak tart. A legfőbb ügyész nem értett egyet azzal, hogy a gazdasági korrupció ellen fontosabb lenne fellépni, mint a hivatali korrupció ellen.

Leszögezte, hogy az osztrák kollégáikkal kiváló kapcsolatban állnak, ahogy a környező országok legtöbbjének ügyészségeivel is.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás nem a magyar ügyészség jogkörébe tartozik - hangsúlyozta. Arra is kitért, hogy a konkrét ügyekben felmerülő képviselői kérdésekre minden esetben válaszoltak.

Éles vita a beszámoló felett

A Fidesz részéről annak adtak hangot, hogy jó munkát végzett az ügyészség. A vezérszónok elismerően szólt az ügyészség nemzetközi tevékenységéről is, együttműködésről az unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal.

Az MSZP vezérszónoka arról beszélt, azt szeretnék, ha az ügyészség jogállami módon működne Magyarországon. Jó lenne, ha arról lehetne beszélni, ami a beszámolóban van, és nem arról, ami kimarad. Szerinte hiába végzi az ügyészek 99,9 százaléka jól a munkáját, ha „fejétől bűzlik a hal”. Az ügyészség vezetőségének jelentős része politikailag elfogultan, politikai érdekeket szolgálva működik, dr. Polt Péter politikai megrendeléseket teljesít – mondta. Szerinte nem az egyes ügyek és esetek megítélésnek van jelentősége, hanem azok sorba állításából levonható következtetéseknek. Míg a Fidesz ellenfeleivel szemben akkor is megindítják az eljárást, ha indokolatlan, addig a fideszesek bűneit eltussolják – mutatott rá.

A Jobbik vezérszónoka egyebek mellett arról szólt, hogy a korrupciós világranglistán Magyarország ma már „nagyon előkelő helyen áll”, az EU-ban. Nehezményezte, hogy kormánypárti politikusokat nem lehet felelősségre vonni.

Az LMP vezérszónoka szerint Magyarország egyik legnagyobb problémája az ügyészség működése. Azt mondta, nem látja sok értelmét a napirendi pontnak, mert elvileg kérdezhetnének a főügyésztől, de a válaszok mindig kikerülik az igazságot. Három tényre hívta fel a figyelmet, az egyik, hogy tavaly egyetlen, politikust érintő korrupciós esetben sem történt eljárás.

Dr. Polt Péter válasza

Dr. Polt Péter az elhangzottakra válaszolva megerősítette: a legfőbb ügyész az alaptörvény szerint politikai és szakmai felelősséggel nem tartozik az Országgyűlésnek. A migráció bizonyos büntetési típusokban (embercsempészet, emberkereskedelem, terrorizmus) komoly kihívást nyújt az ügyészségnek, a feladatok pedig több előrejelzés szerint is növekedni fognak – mondta.

A szocialistáknak úgy felelt: a teljes ügyészi kar tisztességesen és magas színvonalon dolgozik.

A jobbikosoknak, akik egy jogalkotási kérdést vetettek fel az Alaptörvénnyel összefüggésben, azt mondta: a pótmagánvád az ügyek döntő többségében nyitva áll azon esetekben, ahol az ügyész nem emel vádat. Az eljárás indítása a törvényes előfeltételek meglétén múlik – mondta.

Magyarországnak a korrupciós világranglistán elfoglalt helyéről szólva azt mondta: ez nem bűncselekményi, nem büntetőjogi lista, hanem a korrupciót társadalmi valóságában vizsgáló felmérés, aminek a mérési módszere például a cégvezetők megkérdezése érzetükről.

A kábítószerrel visszaélés kapcsán közölte: statisztikákból dolgoznak, az alapján nem tud drámai romlásról beszámolni.

A gazdasági bűncselekményekről azt mondta: itt is újszerű eszközökkel kell élni, hiszen új eszközként jelent meg a kiberbűnözés.

Az európai ügyészséggel kapcsolatban úgy fogalmazott: az unióban is többször felvetett olyan javaslatokat, amiket aztán a V4-ek is részben támogattak, és ami alternatívája volt az európai ügyésznek. Szerinte a cél nemes, de a jelenlegi viszonyok között a hatékonysága megkérdőjelezhető. „Addig is a kimaradók között nem vagyunk rossz társaságban” – mondta arra utalva, hogy Lengyelország mellett Dánia vagy Hollandia sem csatlakozott.

A legfőbb ügyész szerint az LMP politikai véleményt alkotott. Visszautasította, hogy bárki az ügyészi esküjével ellentétesen törvénysértő módon lépne fel. Úgy vélte, a metróügyekben minden dicséretet megérdemel az ügyészség.

A szocialistáknak azt mondta, nem tartják számon a bűnelkövetők politikai nézeteit, majd pedig cáfolta a koncepciós eljárásra vonatkozó megjegyzést, mondván, nézzenek utána, hogy a bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában születtek-e a felmentő ítéletek. (Forrás: MTI)

(Címfoto: MTI/MTVA/Koszticsák Szilárd)