Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 4.
§ (1) bekezdése szerint, ha jogszabály a 3. § (2)-(4)
bekezdésében foglaltakon kívüli jogviszonyban írásba foglalást
ír elő, e követelménynek eleget tesz az elektronikusan aláírt
elektronikus dokumentumba foglalás is, ha az elektronikusan aláírt
elektronikus dokumentumot fokozott biztonságú elektronikus
aláírással látják el. Ez a rendelkezés minden olyan esetben
irányadó, amikor a jogszabály a nyilatkozat írásba foglalását
rendeli el.
Az Eat. az elektronikus aláírásokat három típusra osztja: "egyszerű" elektronikus aláírásra, fokozott biztonságú elektronikus aláírásra és minősített elektronikus aláírásra. Az elektronikus aláírás egyes típusaihoz fűződő jogkövetkezmények attól függően változnak, hogy az aláírás milyen biztonsággal azonosítja az elektronikus adatok szerzőjét és eredeti tartalmát.
Az "egyszerű" elektronikus aláírás azonban még nem alkalmas arra, hogy a dokumentum szerzőjének személyéről vagy a dokumentum tartalmáról hiteles információt szolgáltasson.
A hitelesség hiánya azt jelenti, hogy a dokumentum nem alkalmas az akaratnyilatkozat megtételének (valódiságának) és tartalma változatlanságának (hamisítatlanságának) kétséget kizáró bizonyítására. A valódiság és a hamisítatlanság követelményét az Eat. 1. § (1) bekezdés 15. pontjában megfogalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírás valósítja meg. A fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz a sajátkezű aláíráshoz hasonlóan a legfontosabb jogkövetkezményt fűzi a törvény. Az ilyen aláírással ellátott elektronikus irat írásba foglaltnak minősül, alkalmazásával elektronikus úton érvényesen megtehetők az írásbeli alakhoz kötött nyilatkozatok (Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf. 21 520/2015/4/II., BDT2016. 3609.) - hívja fel a figyelmet a BÜK hírlevele.
A döntés ide kattintva olvasható.
