A közelmúltban jelentette be a kormány, hogy döntöttek a koronavírus
elleni védettségi igazolvány márciustól való bevezetéséről - emlékeztetett dr. Jóri András ügyvéd, volt adatvédelmi biztos az Index-ben.
A korábbi tájékoztatás szerint háromféle módon lehet igazolni
a védettséget:
- ha valaki már megkapta a védőoltást;
- vagy igazoltan átesett a fertőzésen;
- illetve ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott erről, vagy nem készült erről teszt, és utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálat igazolja a fertőzésen való átesését.
Még vannak nyitott jogi kérdések a felhasználást illetően, nem
is lehet véletlen, hogy a kormány által most indított nemzeti
konzultáció kérdései között van olyan, ami a védettségi
igazolványra vonatkozik.
Azok, akik beoltatják magukat, vagy átestek a betegségen,
védettségi igazolványt kapnak. Vannak, akik támogatják, hogy az
ilyen igazolvánnyal rendelkezők felmentést kapjanak egyes
korlátozó intézkedések alól. Ön mit gondol erről? –
olvasható a nemzeti konzultációban.
Korábban dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és
Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy alaposan megvizsgálták a védettségi igazolványról szóló
rendeletet, és az nem vet fel adatvédelmi kérdéseket. Ugyanakkor
egységes uniós vagy még inkább globális szabályozást tartana
szükségesnek a kártya felhasználására vonatkozóan.
Vagyis célszerű lenne, ha bizonyos vonatkozásban uniós vagy
globális konszenzus születne ezzel kapcsolatban, elkülönülve
például az olyan felhasználási esetektől, amikor valaki piaci
szolgáltatást vesz igénybe, vagyis például konditerembe vagy
színházba vált bérletet, és kérdés, hogy oda beengedhetik-e.
Az ilyen ügyek azonban egyenlő bánásmóddal vagy
diszkriminációval kapcsolatos kérdéseket vethetnek fel. Ha az
ezzel kapcsolatos tennivalókat nem rendezi jogszabály, akkor a
hatóságunknak nyilvánvalóan iránymutatást kell majd kiadnia –
fogalmazott Péterfalvi az Indexnek.
Arra a kérdésre, hogy hátrányos helyzetbe kerülhet-e az, aki nem
rendelkezik majd oltási igazolvánnyal, Péterfalvi azt válaszolta:
nem hinné, inkább úgy gondolja, hogy az oltás ténye jelenthet
előnyt.
Mondok egy példát: ha egy munkavállaló a munkaköréből adódóan
emberekkel tart kapcsolatot, nyilván előnyt jelenthet, ha
koronavírus elleni védettséggel rendelkezik. Annyi azonban
bizonyos, hogy nagyon kényes kérdések ezek a diszkriminációs
szempontok miatt, ezért lenne célszerű mindezt egy kötelezően
alkalmazandó jogszabállyal megoldani – tette hozzá a NAIH
elnöke.
Dr. Jóri András arra hívta fel a figyelmet, hogy diszkriminációról jogilag
akkor beszélhetünk, ha az erről szóló törvény szerinti védett
tulajdonság alapján történik a megkülönböztetés (nem,
nemzetiségi hovatartozás, bőrszín, politikai vélemény, családi
állapot stb.).
Ezeket a törvény pontosan felsorolja, ebben a felsorolásban
szerepel az egyéb helyzet is. Ez utóbbit a vonatkozó bírói
gyakorlat szerint megszorítóan kell értelmezni, a joggyakorlat
szerint ilyen például a sajátos nevelési igény vagy a
hajléktalanság – fejtette ki Jóri András.
A már megszűnt Egyenlő Bánásmód Hatóság azt is kimondta:
„A diszkriminációval szembeni jogvédelem lényegét az egyéb
helyzet esetében is az adja, hogy a védett tulajdonsággal
rendelkező panaszos elsődlegesen nem saját magatartása, hanem egy
adott csoporthoz való tartozása miatt szenved hátrányt.”
Dr. Jóri András szerint, mivel a koronavírus elleni védőoltás
kérése szabad döntés, ezen a ponton már az is kérdéses,
lehet-e védett tulajdonság az oltottság.
Ám még ha az oltottságot egyéb helyzetként értelmeznénk is, a
diszkrimináció akkor is csak abban az esetben valósulhat meg, ha a
különbségtétel észszerűtlen. Itt lényeges, hogy azon egyes
korlátozó intézkedések tartalma pontosan mi, amik alól az oltási
igazolvány felmentést ad majd – mutatott rá.
Ha ezek a felmentések észszerűek, vagyis az oltottak (például a
betegségen igazoltan átesett személyek) és a nem oltottak közötti
megkülönböztetés igazolható, akkor nem lehet diszkriminációról
beszélni.
A volt adatvédelmi biztos álláspontja szerint a védettségi
igazolvány – noha annak bevezetése következtében valóban
eltérő helyzetbe kerülnek majd az oltott és nem oltott
állampolgárok – nem szükségszerűen vezet hátrányos
megkülönböztetéshez.
Ennek oka, hogy a csoporthoz tartozás adott esetben választás kérdése, a csoportok közötti különbségtétel – az egyes intézkedések alóli mentesítés – pedig várhatóan észszerű lesz – véli dr. Jóri András.
