A rendszerváltozás következtében beálló politikai, kulturális és társadalmi klímaváltozás hatására, a kilencvenes évek eleji, kedvező politikai hangulat lehetővé tette, hogy mind a katolikus, mind pedig a református egyházi felsőoktatás új fejlődési pályára állhasson. A Károli Gáspár Református Egyetem 1993. február 24-i alapítását követően hamarosan annak jogi karát is elindították - amint azt felidézte a budapesti székhelyű Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar fennállásának 20. évfordulóján, december 4-én megtartott ünnepi ülésen meghívott előadóként dr. Bánáti János.
Nem jogászi túlképzésről, hanem a korszerű jogászképzés mielőbbi bevezetéséről kell beszélni
Mindez időben egybe esett a piacgazdaság magyarországi térhódításával – mutatott rá a MÜK elnöke -, amelynek köszönhetően olyan új – addig Magyarországon szinte ismeretlen, kiműveletlen – jogterületek kezdtek megjelenni, vagy feléledni,mint amilyen a versenyjog, a társasági jog részvényekre vonatkozó része vagy a médiajog.
Mindennek is köszönhetően a korábbi ügyvédlétszám emelkedése természetes folyamatként indult meg Ugyanakkor sokasodó feladatot is jelentettek ezek az állam számára, hiszen az új jogterületek térhódítása új hatóságok, állami szervek felállítását tette szükségessé. Ebből egyenesen következik, hogy számos felkészült, de új szemléletű jogászra volt szükség abban az időben és van szükség a továbbiakban is.
Helytelen tehát az az álláspont – fejtette ki véleményét a MÜK elnöke -, miszerint jogászi „túlképzés” lenne Magyarországon. Felkészült, jó munkát végző szakemberekre, jogászokra mindig is szükség volt, és ma is szükség van. Elmúltak azok az idők, amikor a jogászi hivatás egyet jelentett a bírói, ügyészi, és ügyvédi pályákkal. Az óriási méreteket öltő nemzeti, és Európai Uniós, valamint nemzetközi joganyag ma már szinte átláthatatlan. Egyre inkább szükség van arra, hogy minél több szakjogász, helyezkedjen el a közigazgatásban vagy a versenyszférában.
Hiányzik az ügyvédi pályára való felkészítés
A
jogi felsőoktatás sajátosságait
elemezve, dr. Bánáti János azt is hangsúlyozta, hogy
megítélése
szerint nagyon hiányzik a felsőoktatási rendszerből
az ügyvédi pályára való felkészítés.
Érvelése szerint különösen fontos erről a kérdésről olyan időszakban szólni, amikor a joganyag változása és az informatikai fejlődés felfokozott ütemű.
Az általános álláspont szerint ugyanis a jogászképzés alapvetően - sőt túlnyomórészt – elméleti beállítottságú, nem kellően gyakorlatias megközelítésű. Az elnök elrettentő példaként említette, hogy
lehet úgy végezni – akár summa cum laude minősítéssel is – egy jogi egyetemet Magyarországon, hogy a hallgató ötéves tanulmányai alatt egyáltalán nem vagy legfeljebb mutatóban volt egyetlen bírósági tárgyaláson, nem fogott a kezébe egy bírósági ítéletet, vagy akár egy ingatlan tulajdoni lapját, nem vett részt a védői beszélők gyakorlati lebonyolításában.
Márpedig a mindennapi jogi munka érdemi része a különféle
okiratok, beadványok szerkesztéséből, tárgyalásokon való
megjelenésből is áll.
Figyelni a fiatalok reális igényeire
Dr. Bánáti János szerint létezik igény a fiatal hallgatók részéről is arra nézve, hogy egyetemi kereteken belül a jog gyakorlati szempontú oktatása kerüljön előtérbe.
Rámutatott arra is, hogy
a fiatal hallgatók a saját bőrükön érzik a modern kor technológiai vívmányainak folyamatos jelenlétét és azok beszüremkedését a jog világába is.
A hagyományos, papíralapú kommunikáció egyre inkább a háttérbe szorul a jogászi munkavégzés során is, míg az elektronikus ügyintézés, az elektronikus kapcsolattartás mára szinte általánossá vált mind a bíróságokkal, mind az egyéb hatóságokkal. Az ehhez szükséges nem alapszintű számítógépes ismeretek elsajátítása természetesen szintén nélkülözhetetlen a joghallgatók részére, pl. a bíróságok digitális felületeinek ismerete. Úgy véli, hogy
a jogi karoknak a jogalkotó digitalizációs törekvéseire még hangsúlyosabb választ kell adni.
Az ügyvédség kész segíteni
Az ügyvédi hivatásrend – mondta a MÜK elnöke - számos módon maga is készen áll a jogi felsőoktatási rendszer korszerűsítésének segítésére, például
- Ösztöndíj alapításával kívánja segíteni a társadalmi mobilitást, ellensúlyozva az államilag támogatott helyek számának csökkentését.
- A nem teljes körűnek minősített gyakorlati képzést pedig azzal is szívesen támogatják, hogy több ügyvéd örömmel vállal speciális kollégiumok vagy diákkörök keretében előadásokat.
- Támogatják a gyakornoki programokat, állásbörzéket, amelyek elősegítik, hogy a jogászhallgatók közelebbről is megismerkedjenek az ügyvédi pályával már a diplomaszerzés előtt.
Dr. Bánáti Jánosnak, a MÜK elnökének a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara fennállásának 20. évfordulója alkalmából az Országház épületében megrendezett ünnepségen elmondott beszéde teljes terjedelmében ide kattintva olvasható.
A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara fennállásának 20. évfordulója alkalmából az Országház épületében megrendezett ünnepi eseményen a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi és világi elnöke, valamint kormányzati, közjogi intézmények és jogászi hivatásrendek szervezeteinek vezetői osztották meg a KRE Állam- és Jogtudományi Karának a hazai jogászutánpótlás nevelésében elfoglalt helyére és saját szakmai területük kapcsolatára, valamint a mai és jövőbeni jogászképzésre, illetve a jogászi pályák és hivatások kihívásaira vonatkozó álláspontjukat. Az ünnepi esemény programja ide kattintva olvasható.
