A koronavírus-járvány elleni küzdelem a Közbeszerzési Hatóság (KH) munkáját kiemelten érintette. A megfelelő védőeszközök záros határidőn belüli beszerzése, valamint a beszerzések és közbeszerzések megnövekedett száma kihívás elé állította a hatóságot, amely azonban kiállta a próbát – mindezekről Kovács László, a hatóság elnöke beszélt a hirado.hu-nak.

„A Hatóság feladatköre a koronavírus-járvány alatt alapvetően nem változott. A mi feladatunk egy támogató jellegű funkció a közbeszerzési eljárásokat kiíró ajánlatkérők részére. Ebben a tekintetben kellett a járvány okozta kihívásokhoz igazítanunk a működésünket. A legtöbb figyelmet a koronavírus-járvány következtében megnövekedett, rendkívüli sürgősségre alapított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma okozta” – mondta a hirado.hu-nak Kovács László, aki április 18-a óta tölti be az elnöki posztot a Közbeszerzési Hatóságnál.

Hozzátette: van egy olyan eljárástípus a közbeszerzési törvényben, amelyet kifejezetten a rendkívüli sürgősség által indokolt helyzetekben lehet lefolytatni, nyilvánosan meghirdetett versenyeztetés nélkül. Ez az úgynevezett hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, aminek az a lényege, hogy a kiírónak lehetősége van bizonyos cégeket közvetlenül felhívni azért, hogy ajánlatot tegyenek a kívánt beszerzések tekintetében. Ebben az esetben nem pályázhat bárki, az ajánlatkérő maga választhatja ki az arra alkalmasnak tartott cégeket, és nagyon szigorú az eljárás alkalmazásának feltételrendszere. Hozzá kell tenni, hogy a potenciális ajánlattevők kiválasztása ebben az esetben sem szubjektív módon történik, az ajánlatkérő objektív, a közbeszerzési törvényben rögzített előírások szerint köteles vizsgálni előzetesen azokat a gazdasági szereplőket, akiket felkér ajánlattételre.

Ebben az esetben a Hatóság feladata ellenőrizni, hogy a kiíró jogszerűen alkalmazza-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástípust.

„Mivel ezek mind sürgős beszerzési szituációk, abban segítettük a kiírókat, hogy a beadványaikat soron kívül megnéztük és támogattuk, hogy mihamarabb beszerezhessék azokat az eszközöket, amelyek a koronavírus elleni védekezéshez szükségesek. Minél gyorsabban reagálunk, annál gyorsabban tudja az ajánlatkérő jogszerűen realizálni beszerzési igényét” – fejtette ki Kovács László.

„A közbeszerzési piacon 2019-ben összesen 9837 darab közbeszerzési eljárást folytattak le eredményesen, ennek az értékben kifejezett mennyisége 3430 milliárd forint volt” – közölte az elnök.

A Hatóságot sokszor érte az elmúlt években az a kritika, hogy a közbeszerzések jelentős része a hazai nagy cégeknél köt ki, az elnök szerint a statisztikák azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatják. Hozzátette: fontos jellemzője a tavalyi évnek, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) minden korábbi rekordot megdöntve vettek részt a hazai közbeszerzésekben, azoknak a 87 százalékát nyerték meg.

Értékben kifejezve a 3430 milliárd forint 58,8 százaléka került a kis- és középvállalkozásokhoz.

„Minden 100 forint közpénzből 59-et a kkv-k vittek el” – hangsúlyozta.

Kovács László szerint ez az arány önmagában is mutatja, hogy nem csupán néhány hazai nagyvállalat kapja a munkák jelentős részét, de a vádak cáfolására megvizsgálták az 50 legnagyobb értékű hazai közbeszerzési eljárást is.

„A statisztikai adatok alapján az 50 legnagyobb értékű közbeszerzési eljárás nyertesének a megoszlása is azt mutatja, hogy 43,5 százalékban külföldi vállalkozások viszik el ezeket a munkákat” – fogalmazott.

A másik kritika, ami sokszor vetődik fel a KH munkájával kapcsolatban az, hogy túl magas azon közbeszerzések száma, amelyek nem kerülnek közzétételre. Az elnök szerint azonban ennek sincs alapja, sőt, a közbeszerzések nyilvánossága rendkívül magas szintű, amivel Magyarország európai uniós viszonylatban is az élen jár.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számának fokozatos csökkentése egy folyamatosan elvárt igény Magyarországon. Ezt az elmúlt öt évben a tizenharmadára sikerült lecsökkentenünk. Míg 2015-ben több mint 3600 ilyen eljárást folytattak le az ajánlatkérők, addig tavaly már csak 273 ilyen nem nyilvános eljárás zajlott – hangsúlyozta Kovács László.

„A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások számának fokozatos csökkentése egy folyamatosan elvárt igény Magyarországon. Ezt az elmúlt öt évben a tizenharmadára sikerült lecsökkentenünk. Míg 2015-ben több mint 3600 ilyen eljárást folytattak le az ajánlatkérők, addig tavaly már csak 273 ilyen nem nyilvános eljárás zajlott” – hangsúlyozta.

Ezeknek az eljárásoknak az átlaga az utóbbi három évben stabilan 4 százalék alatt volt, ami uniós szinten is kiválónak számít.

„Azt mondják, hogy az öt és tíz százalék közötti arány az átlagos, öt alatt pedig gyakorlatilag etalon” – emelte ki.

A közbeszerzési szabálytalanságok miatt nem a Közbeszerzési Hatóság szabja ki a bírságot, hanem a Közbeszerzési Döntőbizottság. Ez valóban a Hatóság szervezeti keretein belül működik, de ez egy tőlük teljesen független szakmai jogorvoslati fórum.

„A mi feladatunk ebben az esetben a működési feltételek biztosítása. A Döntőbizottság minden más tekintetben önállóan jár el azért, hogy a közbeszerzési jogszabálysértéseket befolyásmentesen tudják elbírálni” – mondta Kovács László.

A Döntőbizottság előtt tavaly 570 jogorvoslati eljárás zajlott, melyek keretében összesen 775,8 millió forint bírságot szabtak ki.

„Az utóbbi években megváltozott a Döntőbizottság és a Hatóság feladata: a hatóság támogató funkciója került előtérbe annak érdekében, hogy az ajánlatkérők közbeszerzési eljárása jogszerűen folytatódjon le, ami a Döntőbizottság bírságolási gyakorlatában is megjelenik” – fejtette ki.

Kiemelte: ha szándékos szabálytalanságra derül fény, akkor a Döntőbizottság szigorúan jár el és magas bírságot szab ki, azonban ha egy nem szándékos, kisebb szabálytalanságról van szó, akkor inkább csak a támogató funkció jelenik meg, a Döntőbizottság megsemmisíti a kiírást, és új lehetőséget ad a jogszerű eljárásra, vagy jelképes bírságot ítél meg.

Amikor az új közbeszerzési törvény 2015-ben hatályba lépett, akkor egy új feladatot határozott meg a Hatóság számára: a közbeszerzési szerződések teljesítésének ellenőrzését.

„Nagyon sok szervezet ellenőrzi a közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatását, de azt korábban nem nagyon nézte senki, hogy a szerződés teljesítése során is az történik-e, amit a kontraktusban rögzítettek a felek. Ezzel a feladatkörrel lényegesen emelkedett az ellenőrzéseink száma, és a Döntőbizottság által kiszabott bírságok jelentős része is ennek az eredményeképpen került megállapításra” – emelte ki.

Hozzáfűzte: az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján már látják, hogy mely szerződésekre és területekre érdemes az erőforrásokat koncentrálni, ezért a 2016-os évhez képest kevesebb eljárást ellenőriznek, de nagyobb találati aránnyal.

„Szeretnénk az ellenőrzési és a támogatási funkcióinkat is megerősíteni. A kulcsfontosságú kérdések: a prevenció és az ezzel kapcsolatos kommunikáció” – közölte Kovács László.

Hozzátette: abban hisznek, ha előre elmondják, hogy valamilyen eljárási cselekmény vagy megoldás a jogszabályok szempontjából aggályos lehet, és rá tudják beszélni az ajánlatkérőt, hogy milyen megoldást ne alkalmazzon, illetve arra alternatívát javasolnak, akkor ezzel nagy mértékben elő tudják segíteni a jogszerű eljárások lefolytatását.

„Mi a prevencióban hiszünk. Inkább megpróbáljuk tanácsadással megelőzni a jogsértéseket, minthogy a végén az legyen, hogy valamelyik fél sérelmet szenved, ami miatt a Döntőbizottsághoz kell fordulnia” – húzta alá.

Ezzel párhuzamosan a Hatóság ellenőrzési feladatait is szeretnék megerősíteni, hogy szélesebb körben, megfelelő mélységben tudják az eljárásokat vizsgálni. Ehhez kapcsolódóan egy komoly felderítési osztály kiépítését tervezik a Hatóságon belül, amely információszerzés révén fel tudja deríteni azokat az eseteket, ahol érdemes az ellenőrzéseket elvégezni.

„Végezetül a hirdetménnyel induló eljárások területén is szeretnénk változtatni. Idén lesz a Hatóság 25 éves, és ezeket az eljárást megindító hirdetményeket a kezdetek óta kivétel nélkül előzetesen ellenőrzi a Hatóság hirdetmény-ellenőrzési területe. Szeretnénk ezen a – prevenciót erősítő – ellenőrzési tevékenységen egy kicsit szigorítani, mert azt vettük észre, hogy az ajánlatkérők nem helyeznek kellő hangsúlyt azokra az észrevételekre, amelyeket mi a hirdetményellenőrzés keretében kiadott hiánypótlási felhívásokban jelzünk nekik. Idén is indult már jó néhány olyan jogorvoslati eljárás, amely azon alapult, hogy a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény nem felelt meg a közbeszerzési törvénynek vagy végrehajtási rendeleteinek, és az érintett ajánlatkérő figyelmen kívül hagyta a Hatóság hirdetményellenőrzési területe által tett figyelemfelhívó észrevételeket” – foglalta össze.

(Címfotó: kozbeszerzesihatosag.hu)