Dr. Sulyok Tamás , az Alkotmánybíróság elnöke egyebek között arról szólt "Az Alkotmánybíróság a jogrend záróköve" című előadásában, hogy az alkotmánybírósági reform 2012-re szinte elkerülhetetlenné vált. Korábban a testület történelmi küldetésénél fogva a politika területét is érintő döntéseket is hozott, annak érdekében, hogy átvezesse az ország jogrendszerét a pártállamból a jogállamiságba. Az Alaptörvény hatálybalépésével azonban - vélekedett az elnök - egy olyan alapjogvédő, mindhárom hatalmi ág feletti alkotmányos kontrollal, erős hatáskörökkel rendelkező alkotmánybíráskodás vette kezdetét, amely – meggyőződése szerint jobban illeszkedik az európai alkotmánybíróságok gyakorlatába, mint a 2012 előtti működés. (Előadásának bővebb összefoglalása ide kattintva olvasható.)




Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a hatályba lépő új polgári, a közigazgatási perrendtartási, valamint a büntetőeljárási kódex jelentőségét a közlekedési szabályokéhoz hasonlította, amelyek nélkül komoly "zűrzavarok" alakulnának ki. A perrendek nemcsak az utat mutatják meg, hanem eszközt is adnak a bírák kezébe, hogy rendet tudjanak tartani - mondta, hozzátéve, hogy a rend biztosítja a befolyásolásmentes bírói munkát és ítélkezést. A bírákat és döntéseiket érő kritikákról szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a bírák hozzá vannak szokva ehhez, de az elmúlt hetekben, hónapokban rendkívül durva támadások is érték őket a világhálón, blogokban, bejegyzésekben, továbbá a bírósági épületek folyosóin, utcákon megjelenő demonstrálók részéről, akik megpróbálták befolyásolni őket. Ez ellen határozottan fel kell lépni, a rendelkezésre álló eszközökkel mindent meg kell tenni a rend fenntartásáért - közölte. Jelezte, hogy az ügyfelek továbbra is bíznak a bíróságokban, amit az is igazol, hogy az évente a bíróságokra érkező másfél millió ügy 90 százaléka első fokon jogerőre emelkedik.

Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt, hogy a jogrendet nem statikus, létező valóságként kell elképzelni, hanem egy olyan ígéretként, amelynek megvalósítása érdekében minden jogászi hivatásrendnek tennie kell. Kitért arra, a Kúria is próbál új módokat keresve közelebb kerülni a létező valósághoz. Példaként említette, hogy elemzik alsófokú bíróságok gyakorlatát, s ezekbe az elemzésekbe a társhivatásrendek képviselőit is bevonják. "Kiterjedt tudományos jellegű kutatásokat folytatunk, amelynek eredményeit megosztjuk az állampolgárokkal is" - közölte.






Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a különböző jogágakból kiragadott példák útján a jogrend rendellenességeire, rendetlenségeire világított rá. Azt mondta, a magyar jogalkotás "élére" az eljárások gyorsítása került, amely méltányolható cél, az eljárás résztvevői számára nagyon fontos, de soha nem mehet a biztonság és a garanciák rovására. A hibák egy részét a jogalkotó törvénymódosítással korrigálta, de néhány hiba még van a rendszerben - tette hozzá. Felvetette, hogy nincs rögzítve a jogalkotási problémával összefüggő állami kárfelelősség, a büntetőjogi szabályozás pedig szituációs védelmi helyzetben nemcsak élet, hanem vagyon elleni jogtalan támadásnál is lehetőséget ad az élet kioltására.






Dr. Belovits Ervin legfőbb ügyészségi tanácsos, büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes a Rendellenességek, rendetlenségek jogrendünkben címmel tartott általános büntetőjofilozófiai kérdésekkel foglalkozó előadást.



* * *

A Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvényt több mint két évtizede, a tavaszi fesztivál egyik programjaként hívta életre az önkormányzat és a hivatásrendek Kaposváron is működő szervezetei, hogy a jogot értők és kedvelők a szakma jeles képviselőinek köszönhetően bővíthessék ismereteiket. (Forrás: MTI)



Foto: PanPress