Változások és elvárások, közös érdekek - összerendeződik a hazai ügyvédtársadalom. A MÜK elnökének helyzetelemzése

Az átmenet korszaka következik

A jövőre tekintve elmondta: a hazai ügyvédség következő négy éve feltehetően az átmenet korszaka lesz. A MÜK 2019. február 25-ére tervezett tisztújítása is hoz majd változásokat. A budapesti ciklusváltás megmutatta a változások irányát. A következő periódus országos tekintetben előreláthatóan átmeneti ciklus lesz, amely után majd a területi kamarák vezetésében is nagyobb személyi változások várhatók. A hazai ügyvédség széles köreiben bizonyosan nagy a várakozás a változások iránt; egyebek között atekintetben is, hogy tud-e, tesz-e valamit az ügyvédi kamara azért, hogy az ügyvédség munkáját érintő, nehezítő fejlemények jó irányba forduljanak, különös tekintettel - az elmúlt egy évre visszatekintve - az eljárási törvényeknél bekövetkezett, nem minden szempontból pozitív változásokra.

Meghallották hangunkat

A hozzá eljutott hírek szerint - mondta el a MÜK elnöke - már törvényhozói körökben is visszhangot keltett dr. Gulyás Gergely miniszternek a Magyar Ügyvédek Napján elhangzott felszólalása, amelyből kiviláglott, hogy a miniszter szerint is a Pp.-vel valamit tenni kell, mert az jelenleg az állampolgárok joghoz való jutását nehezíti. Ugyanez a helyzet a Be.-vel kapcsolatban is. Az igazságügyi minisztérium már jelezte, hogy a Be.-nél is várható a változtatás napirendre tüzése, főleg a végrehajtási rendeletek, a kirendelési díjról szóló IM rendeletekvonatkozásában.

Az a várakozás, ami a karban végbemegy - folytatta dr. Bánáti János -, találkozik a jogalkotó elképzeléseivel is, a kormányzatban több olyan vezető politikus van, akik maguk is gyakorló ügyvédek voltak poltikai szerepvállalásukelőtt, s különös figyelmet szentelnek az ügyvédség véleményére is. A várakozásnak, amely a kar irányából tapasztalható a kamarai vezetés irányában nagy felelősséget ró valamennyiünkre, választott tisztségviselőkre, s ezeknek a várakozásoknak bizonyára valamennyien meg akarunk és meg is fogunk felelni - mondotta a MÜK elnöke.

Cél: az ügyvédi tevékenység köreinek megőrzése és bővítése

Az is érzékelhető - folytatta dr. Bánáti János -, hogy a hazai ügyvédtársadalom azt is elvárja vezető tisztségviselőitől, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az "ügyvédi piac" megtartása és bövítése érdekében. Azok a felvetések, amelyek más jogi hivatásrendek jogköreinek rovására növelnék az ügyvédi piaci lehetőséget, nyilvánvalóan irreálisak. Az az irány, amire a jogalkotó az elmúlt években nyitott, tehát kötelező ügyvédi képviseleti körök bövítése az új Pp. oldaláról, ott még talán van erre lehetőség. A mi igazi feladatunk azonban - hangsúlyozta a MÜK elnöke, az az eddig kialakult ügyvédi munkaterület megtartása, például az ingatlan- és a cégeljárásokban való kötelező ügyvédi ellenjegyzés, ami páratlan a világban. Dr. Bánáti János felidézte: húsz évvel ezelőtt a lakásmaffia-bűnesetek miatt lett kötelező az ügyvédi ellenjegyés: "a BÜK elnökeként néhány budapesti kollégával anyagot gyűjtöttünk, és ennek eredményeit ismertetve egy az üggyel foglalkozó szakmai konferencián felléptünk, javasolva, hogy legyen kötelező az ügyvédi közbenjárás az adatellenőrzés tekintetében. A jogalkotó ebben partner volt, előírta a kötelező ügyvédi ellenjegyzést a lakásmaffia visszaszorítása érdekében. Ma már ez a fajta lakásmaffia nem nagyon bukkan fel, de megmaradt a kötelező ügyvédi közreműködés, és ezt igyekszünk is megvédeni" - hangsúlyozta dr. Bánáti János.

A cégeljárás tekintetében már kevésbé volt derülátó a MÜK elnöke. A napokban informatikusok már felvetették, hogy az ügyvédi közreműködés a cégeljárásban könyen teljesen feleslegessé válhat, mert az eljárás könnyen automatizálható, mivel könnyen lehetne akár ilyen a nyomtatványok alkalmaásával is - akár ügyvéd igénybevétele nélkül is - céget alapítani. Reális tehát a veszély, itt a karnak össze kell zárnia, hogy hatékonyan egyértelművé tegyük mindenki előtt azt, ami számunkra, ügyvédeknek nyilvánvaló: az állampolgárok jogbiztonságát milyen nagy mértékben veszélyeztetné ennek a folyamatnak az automatizálása - hangsúlyozta a MÜK elnöke.

Diszharmónia után teremtő harmónia

A kamarai tagság irányából mutatkozó további elvárásokra utalva, dr. Bánáti János azt is elmondta: a BÜK új elnökségével szemben egyértelműen érzékelhető, hogy a kamara korábbi belső feszültségek enyhülését és felszámolását várják. Minden jel szerint a BÜK megválasztott új elnöke és új főtitkára egymással harmonikusan, a kar érdekében fog együtt dolgozni, és minden reménység szerint ez a harmónia fogja jellemezni az elnökség munkáját is. E tekintetben is fontos mozzanat, hogy az új elnökségben teret kaptak az ügyvédség érdekvédelmében korábban szavukat hallató csoportosulások. Dr. Bánáti János e ponton külön is megköszönte dr. Németh Zsoltnak, hogy a választási kampányban szereplő egyik elnökjelöltként olyan partner volt az elnökválasztásban, ami a BÜK hírnevét és tekintélyét erősítette és nem rombolta. Kifejezte azon reményét, hogy személyes közreműködése az elnökségben pozitív hatású lesz a tagság egészére.

Az országos ügyvédség számít a fővárosiakra

A BÜK és a MÜK kapcsolata a következő ciklusban is alapvetően kihatással lesz a hazai ügyvédi társadalom egészére - hangsúlyozta dr. Bánáti János -, mint ahogy az volt az elmúlt négy év során is, s e ponton utalt a BÜK azon belső konfliktushelyzeteire, amelyeket országos, MÜK segítséggel kellett végül - sikeresen - megoldani. Az új BÜK-vezetés maximálisan élvezi a MÜK bizalmát, mert egyértelmű az ügyvédi közélettel kapcsolatos közös elkötelezettség. "Azon leszek - hangsúlyozta dr. Bánáti János, a MÜK elnöke -, hogy amennyiben erre bizalmat kapok a Magyar Ügyvédi Kamara választásra jogosult küldöttgyűlésétől, a következő ciklusban elnökként - minden tőlem telhető módon segítő kezet nyújtok a hazai ügyvédi hivatásrendet előrevivő változások zökkenőmentes megvalósításához."