Miután behatóan ismertette a közigazgatási bíráskodás felállításával kapcsolatos jogi és közigazgatási processzust, a Kúriához való viszony és hatásköri megosztás részleteit, dr. Trócsányi László erőteljesen hangoztatta, hogy tudja, ezzel az elképzeléssel szemben sok ellenzéki felvetés is elhangzott szakmai és kevésbé szakmai, inkább politikai érvrendszerbe burkolva, de nem hajlandó visszalépni ez ügyben. Ahogy fogalmazott: nem fogja érdekelni sem a Velencei Bizottság, sem más külföldi szervezet ellenkező véleménye, szakmai érvekkel fogja megvédeni ezt a fontos lépést.

Kitért egyebek mellett arra is, hogy a közigazgatási felsőbíróság központjául – történelmi okokból Esztergomot jelölte ki a kormány. Megtették a szükséges lépéseket a megfelelő épületegyüttes kiválasztására. Kinevezte miniszteri biztosnak dr. Vizkeleti Mariannt, akinek feladata lesz a megfelelő esztergomi körülmények megteremtésének felügyelete

A továbbiakban elmondta, hogy a miniszterelnöktől kapott felkérés nyomán 2019 tavaszával bezárólag átvizsgálják az Alaptörvényt abból a szempontból, hogy milyen változtatásokat látnak szükségesnek egyebek között annak érdekében, hogy az időközben kialakult nemzetközi jogi elvárások, ugyanakkor egyben a nemzeti szuverenitás általános igényének megfeleljen az Alaptörvény.

A miniszter részletesen szólt arról a nagy munkáról, amit az elmúlt években a minisztérium is végzett a törvényelőkészítés munkájában, s arról a sok küzdelemről, amit politikai téren kellett megvívniuk az általuk képviselt szakmai érvek védelmében.

Dr. Trócsányi László azt is elmondta: bár igyekeztek az eddigi új törvényeket a lehető legnagyobb gondossággal előkészíteni, ugyanakkor be kell látni, semmi nem tökéletes. Folyamatosan kell figyelni, milyen módosításokra van igény. Ehhez párbeszédes viszony kell a jogászok között, közösen kell átgondolni és megvitatni az újonnan felvetődő változtatási igényeket.

Természetes, hogy vannak vitás pontok a törvényekben, határozatokban, a korrekciókat el fogják végezni – hangsúlyozta.

Kitért azokra a speciális ügyekre is, amelyek némelyike mindmáig folyamatos értékelés tárgya: pl. a devizahitelesek ügye, a migráció kérdése. Ezek európai szintű vitatémákká is kinőtték magukat, amelyek elmarasztalást is eredményeztek. Jelentős pozitívumként emelte ki: az új ciklusban elfogadták a gyülekezéssel kapcolatos és a magánélet védelmét szolgáló törvényt.

Nemzetközi összefüggésekre, főleg az EU-s ügyekre térve a nagy port felvert Sargentini-jelentés ügyében ismertette a kormány álláspontját, s jelezte: jogi úton megtámadják a jelentést, rövidesen elkészül a keresetlevél.

Szólt továbbá a szintén EU-s elhúzódó ügyekről: menekültügyi kvóta rendszer, a civil szervezetek és a CEU ügye. Felemlítette az EU emberjogi bíróságra került magyarországi ügyek közül a már megoldottakat: a börtönviszonyok rendezését, a bírósági eljárások elhúzódásának problémakörét, amiket már egészben, illetve részben megoldott az ország.

Foto: Panpress