A bírói függetlenség a magyar demokrácia egyik alapköve. A bírósági szervezet kialakítása azonban a parlament feladata. A bíróság nem rendelkezik jogalkotó hatalommal, mivel a jogalkotó hatalom a választók által választott Országgyűlésé, és az igazságügyi miniszter az, aki javaslatokat tesz a kormánynak és az Országgyűlésnek, hogy hogyan nézzen ki a bírósági struktúra – fogalmazott az igazságügyi miniszter a Mandinernek adott interjújában.

Mint mondta: a szervezetileg független közigazgatási bíráskodás valósul meg Európa legtöbb országban, így az erről szóló vitát parttalannak és politikailag átfűtöttnek tartja. Egy bizottság – melyben komoly szaktekintélyek a tagok – segíti munkáját és velük együtt ki fogják alakítani a rendes bíróságoktól független közigazgatási bíráskodási struktúrát.

A közigazgatási bíráskodás fontosságát már az is jelzi, hogy az Országgyűlés a múlt évben elfogadta a közigazgatási perrendet, így a közigazgatás valamennyi joghatást kiváltó cselekvése bírói kontroll alá tartozik – hangsúlyozta, majd hozzátett: a jó közigazgatási bíráskodás másik feltétele a közigazgatást ismerő, jó bíró. A bírói kvalitásokat illetően érdekes más országok tapasztalatait is figyelembe venni. A közigazgatási bírói tevékenység ugyanis nem azonos a rendes bíróéval. Ezért is van külön közigazgatási és polgári perrend.

Rámutatott: szükség van a párbeszédre. Mégsem engedheti meg magának egy társadalom, hogy a szervei, nevezetesen a bírói és a politikai hatalom egymásra lövöldözzön. Magyarországon erősíteni kell a dialógust, ezért tartja fontosnak, hogy közösen elemezzék a joggyakorlatot. Ne csak a bíróság elemezze, hanem a jogalkotó is el tudja mondani, hogy mi a véleménye a joggyakorlatról. Ezek napi teendők. Például hogy meghallgassák, mit mond a gyülekezési jogról az azzal élő állampolgár, a bíró, a rendőrség, a közigazgatási szakember és a jogalkotó. A konkrét ügyekbe nem folyhat bele, az a bíró szabadságát sértené. De ez nem azt jelenti, hogy ne beszélgethetnének a joggyakorlatról a résztvevőkkel.

Arra a kérdésre, hogy megszűnik-e az Országos Bírósági Hivatal az igazságügyi miniszter azt válaszolta: a miniszterelnök a parlamentben azt mondta, értékelniük kell az évtized elején megalkotott új Alaptörvényünk és új igazságszolgáltatási rendszerünk működését. A minisztérium feladata az értékelés elvégzése, nem pedig hivatalok létrehozása vagy megszüntetése.

Trócsányi László elmondta: azzal a nézettel azonosul, mely szerint a bíróságok független jogalkalmazó szervek, azaz, ne a bíróság határozza meg például a házasság vagy a család fogalmát, vagy azt, hogy mely ország tekinthető biztonságosnak vagy sem, mert ez a jogalkotó feladata.

Különösen égető ez a dilemma a strasbourgi emberi jogi bíróság esetében, ahol jól látható, hogy a bírák között is komoly értékkülönbségek vannak, vitájuk tükröződik az ítéletekben is, ezért nehéz nyomon követni a bíróság ítélkezési gyakorlatát – fűzte hozzá.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.