Dr. Szomora Zsolt, a szexuális bűncselekményeket kutató büntetőjogász (képünkön) a Magyar Kriminológiai Társaság által szervezett tanácskozáson – a Magyar Nemzet beszámolója szerint – felidézte: e terület látványos változásokon ment át az idők során, párhuzamosan azzal, ahogy a nemiségről való gondolkodás változott. Az első magyar büntető törvénykönyv, az 1878-as Csemegi-kódex például még tartalmazta ezt a tényállást: „Aki magát valamely nő férjének szinli (színleli – a szerk.), és a nőnek tévedését felhasználja, hogy azzal nemileg közösüljön: a szemérem elleni bűntett miatt, három évig terjedhető börtönnel büntetendő.”

Az ilyesféle magatartás időközben kikerült a szexuális bűntettként szankcionált tettek közül, és a korábban háromhavi fogházbüntetéssel sújtandó házasságtörést és a homoszexualitást is dekriminalizálták az idők során – magyarázta dr. Szomora Zsolt. Közben egyes viselkedések – éppen ellenkezőleg – büntetendővé váltak, különösen a nők és a gyermekek védelmében. Ehhez kapcsolódóan említette az előadó a 2011-es isztambuli egyezményt, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolását célozza. A dokumentumot Magyarország aláírta, de mostanáig nem ratifikálta, és nem is sikerült minden elemét átemelni.

Az új szemlélet fontos része, hogy nemcsak a kifejezetten erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett szexuális cselekményeket bünteti a jogalkotó, hanem azt is, amikor az elkövetőnek fel kell ismernie, hogy a másik fél nem akarja az aktust, ám ezt figyelmen kívül hagyva cselekszik. Mint mondta: nem lehet tehát elvárás, hogy az áldozat fizikailag is ellenkezzen, erre ugyanis sokan sok helyzetben képtelenek.

A szakember kiemelte, hogy a legújabb megközelítés szerint az olyan váratlan inzultusok, mint például a mellfogdosás, kikerülnek a becsületsértő bűncselekmények közül, és szexuális tettnek tekintendők. A kölni 2015. szilveszteri molesztálások kapcsán megjegyezte, az elítélések akadálya nem a törvények hiányossága, hanem a rendőri hibák miatt ellehetetlenült bizonyítás volt.

Dr. Szomora Zsolt felhívta a figyelmet, a nemi bűncselekmények terén felettébb jelentős a latencia, azaz a bűntettek rejtve maradása. Annak, hogy az áldozatok nem tesznek feljelenést, oka lehet a család nyomása, de a megbélyegzéstől és a hatóságok hozzáállásától való félelem is.

E ponton a Magyar Kriminológiai Társaság főtitkára, az ügyvédként tevékenykedő dr. Kadlót Erzsébet megjegyezte, számos áldozat azért nem tesz feljelentést, mert a védő sem tudja megóvni attól, hogy a rendőrségről a története kiszivárogjon akár a környezete, akár a sajtó irányába. Dr. Gönczöl Katalin, a szervezet elnöke hozzátette, nehéz e téren változást elérni, amíg széles körben elterjedt férfihitvallás, hogy „az asszony verve jó”, és a szemléletváltást sem a törvénymódosítás fogja elhozni.