Miként munkajogi blogjának bejegyzésében a Rátkai Ügyvédi Iroda megállapítja: az egyik legfontosabb változás lesz, hogy a perek - így a munkaügyi perek is - két szakaszban zajlanak majd. A perfelvételi szakaszban a bíróság a jogvita kereteit jelöli ki, azaz ebben a szakaszban a peres felek előadják tényállításaikat és bizonyítási indítványaikat.

Ennek lezárást követően kerül sor az érdemi tárgyalási szakaszra, amely során folyik a bizonyítási eljárás, azaz a tanúk meghallgatása, szakértői vélemény beszerzése stb.

A munkaügyi perek továbbra is a közigazgatási és munkaügyi bíróságok előtt fognak kezdődni.

A jelenlegi szabályozás úgy rendelkezik, hogy munkaügyi perben az első tárgyalás a felek közötti egyeztetéssel indul – a jövőben erre a perfelvételi szakaszban kerül majd sor, amely során a bíróság a jogvita egészét a felekkel megtárgyalja.

Ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye iránt zajlik, a munkavállaló felperes, amennyiben kártérítést igényel, köteles lesz a keresetlevélben feltüntetni az elmaradt jövedelem tételeit jogcímenként és összegszerűen elkülönítve, valamint munkaviszony körében elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés esetén a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának megfelelő összeget. Ilyen esetben a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően keletkezett kár vagy elmaradt munkabér, egyéb járandóság érvényesítése esetén mindösszesen az igény esedékessé válásától számított 30 napon belül van helye a kereset megváltoztatásának.

Az új Polgári Perrendtartás szerint munkaügyi perben a munkáltatónak kell bizonyítania az alábbiakat:

  • a kollektív szerződés, az igény elbírálásához szükséges belső szabályzatok, utasítások és a jogvita eldöntéséhez szükséges, a munkáltató működési körében keletkezett okiratok tartalmát,
  • az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha az vitatott és
  • munkabér-vita esetében pedig a juttatás megfizetésének tényét.

A munkavállalóknak továbbra is járni fog az úgynevezett munkavállalói költségkedvezmény: ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó távolléti díj nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult.

A munkavállalót a munkavállalói költségkedvezmény alapján - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően költségmentesség illeti meg.

A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat.

A munkavállaló jogosultságát a bíróság a csatolt iratok alapján hivatalból vizsgálja.