Az üzleti titokról a CMS Budapest szakértői beszéltek kereskedelmi jogi, versenyjogi, munkajogi, valamint a szellemi alkotásokhoz fűződő jog szempontjából – tájékoztatott a hvg.hu.

Petrányi Dóra

A jogtudomány is ismeri azt az emberi és üzleti viszonylatot, amelyben valamit nem szeretnénk a nagy nyilvánosság tudomására hozni. A személyes titok fontos kérdés, nem véletlenül rögzíti a magyar Polgári Törvénykönyv a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot alapvető személyiségi jogként. Hasonlóan fontos oldala a titkok védelmének az elsősorban cégeket, gazdasági szervezeteket érintő üzleti titok köre.

Azt hihetnénk, hogy az üzleti titok definíciója egyszerű, pedig ahány jogterület, annyiféleképpen lehet megközelíteni ugyanazt a fogalmat, amely bár ismert, sok vállalatvezető mégsem fordít kellő figyelmet arra, hogy cége pénzügyi vagy gazdasági adatállományát, üzleti terveit, a gyártási folyamatokat vagy a technológiai tapasztalatokat megfelelően védje – hívja fel a figyelmet Petrányi Dóra, a CMS Budapest partnere, és a CMS Közép- és Kelet-Európa regionális igazgatója, a kereskedelmi jogi csoport társvezetője, valamint a Technológia, média és telekommunikáció csoport vezetője.

Az üzleti titok körébe tartozik minden olyan fontos tény, információ, adat és megoldás, amelynek titokban maradásához a tulajdonosának méltányolható érdeke fűződik. Ilyen például virtuálisan vagy papíralapon megragadva egy cég pénzügyi, gazdasági adatállománya, üzleti tervei vagy a valóságban egy gyártási folyamat vagy technológiai tapasztalat. Ahhoz, hogy egy titok egyben üzleti titok legyen, szükséges még az is, hogy a titok jogosultja annak titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye.

Hétköznapi példával élve egy cég közzéteszi a partnerei listáját a honlapján, hiszen a referencia jó ajánlólevél lehet új ügyfelek keresésekor, ugyanakkor jellemzően nem teszik közzé azt, hogy az egyes partnerekkel milyen értékben kötöttek üzletet, hiszen az az információ már sértené a cég versenyhelyzetét.

Az üzleti titok védelméről szóló 2018-as törvény értelmében azon gazdasági tevékenységhez kapcsolódó titkos, ennél fogva vagyoni értékkel bíró tény, tájékoztatás, adat és azokból készült összeállítás az üzleti titok, amelyeknek titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsítja.

Sólyom Ágnes

Egyszerűbben megfogalmazva: az üzleti titok kapcsán mindig az a kérdés, hogy ha az nyilvánosságra kerül, fáj-e az üzletnek. „Az a titok, amely ha máshoz eljut, üzleti érdeket sért vagy kárt tud okozni” – foglalja össze pragmatikusan az üzleti titok definícióját Sólyom Ágnes, a CMS Budapest szenior tanácsadója, akinek szakterülete a szellemi alkotásokhoz fűződő jog.

Egy másik aspektus már a versenyjog kategóriájába tartozik: vajon az adott üzleti adatot felhasználva előnyt szerez a versenytárs? A versenyjog szintén nézi, hogy fáj-e, ha a másik megtudja. Ha igen, akkor joga van megtartani az információt, ha pedig megosztják azt, akkor akár még jogsértést is elkövethetünk vele – magyarázza az üzleti titok versenyjogi nézőpontját Szendrő Szabolcs, a CMS Budapest partnere, a versenyjogi csoport vezetője.

Szendrő Szabolcs

Jól jelzi az üzleti titok jelentőségét, hogy az a munkajogban is releváns kategória. A munkavállalók szerződéseiben a munkáltató tipikusan felsorolja, mit nem szabad harmadik felek részére hozzáférhetővé tenni, és melyek azok az információk, amelyeket a munkaviszony után is bizalmasan kell kezelni – hívja fel a figyelmet Bálint György, a CMS Budapest munkajogi csoportjának szenior tanácsadója.

Noha az üzleti titok eltulajdonítása jelentős kárt okozhat, túl sok olyan cég van, amely nem kellő súllyal foglalkozik a problémával, és későn kap észbe. Petrányi Dóra szerint rendszeresen előforduló probléma, hogy csak akkor derül ki, hogy adat vagy információ illetéktelen kezekbe kerülhet, és ez kárt okozhat, amikor ez már megtörtént. Ezért is lenne fontos a prevenció: az üzleti titok tudatos bekalkulálása, akár évekre előre, és ennek érdekében a megfelelő lépések megtétele (például az IT-rendszer fejlesztése, munkaszerződések átalakítása), különösen olyan innováció-vezérelt és érzékeny iparágakban, mint a technológia, a kutatás-fejlesztés vagy a gyógyszeripar.

Bálint György

Tipikus eset, amikor egy munkavállaló, elhagyva a céget, a magával vitt értékes információk birtokában saját vállalkozást épít fel, vagy éppen a konkurenciát segíti. Bálint György is azt tapasztalja, hogy sok cég minderre csak azután reagál, hogy az üzleti titkot egy korábbi munkavállaló már akár saját, akár új munkáltatója céljaira hasznosította. Sajnálatos ugyanakkor, hogy a korábbi munkáltató érdekeinek érvényesítése igen nehézkes és hosszadalmas, amely számos esetben vezet oda, hogy a titoksértő munkavállaló érdemi retorzióval végül nem szembesül.

Szendrő Szabolcs is kiemeli, valójában nagyon nehéz utólag bizonyítani, hogy a kivitt üzleti titkot felhasználták, arra jogosulatlan üzleti előnyt építve. Lehet kártérítést követelni, aminek a számszerűsítése és bizonyítása azonban kihívás elé állítja az ügyfelet és jogi képviselőjét is, erősíti meg Sólyom Ágnes. Ráadásul egy per évekig is elhúzódhat, ezért ők is a megelőzés fontosságát emelik ki.

Bár a munkajogi szabályok a távozó munkavállalókat határidő nélkül kötik az üzleti titkok megtartására, adott esetben szektorfüggő is lehet, hogy a munkáltató a titkok bizalmas kezelésének ténylegesen meddig tulajdonít jelentőséget: míg a tech-szektorban akár néhány hét alatt devalválódhatnak a szenzitív adatok, a pénzügyi szektor hosszabb ideig tarthat igényt a bizalmassági szabályok betartására. Vannak területek, amelyek olyan gyorsan fejlődnek, hogy nagyon rövid idő alatt a titok már tudott mindenki számára, ezzel szemben van, ahol évtizedek óta változatlan az, hogy mi minősül üzleti titoknak. A képlet egyszerűnek hangzik: ha a titok már nem üzleti titok, akkor a volt munkáltató sem tud a szenzitív információkat harmadik félnek hozzáférhetővé tevő vagy más módon felhasználó munkavállalóval szemben érdemben fellépni, illetve ezek megosztásával a cég sem követhet el versenyjog sértést.

Persze előfordul, hogy az üzleti titok elveszíti üzleti titok jellegét és köztudomásúvá válik. A közérdekű adatok nyilvánossá válása, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával, a bennfentes kereskedelemmel és a piacbefolyásolással kapcsolatos rendelkezések gátat szabnak a titok bizalmas természetének, így az ezzel kapcsolatos jogszabályok részletesen meghatározzák, mikor szabad vagy kell felfedni egy – máskülönben üzleti titoknak minősülő – adatot, információt.

Noha fontos az üzleti titok megfelelő szabályozása, a szakértők többsége szerint a túlszabályozás egyes szektorokban éppen a fejlődés gátja lehet. „Az üzleti titok szabályozása az innováció nyomában bandukol, és ez nem baj. Meg kell találni azokat a pontokat, ahol rögzíteni lehet a tilalmakat és a játékszabályokat. Ugyanakkor minél több a szabály, annál nehezebben lehet előre mozdulni” – hangsúlyozza Sólyom Ágnes. Ugyanakkor a munkajog területén az üzleti titokra vonatkozó szabályozás akár gyorsíthatja is az innovációt: „A szabályok le vannak fektetve, a munkavállaló tudja, mit kell meghaladni, így ösztönözve őt a fejlődésre, a magasabb szintre lépésre” – emelte ki Bálint György.