A luxemburgi székhelyű testület ítélete nemcsak a muszlim vallási jelképekre vonatkozik, hanem a politikai, világnézeti vagy vallási meggyőződés bármely látható szimbólumára.

A döntés előzménye azt volt, hogy Németországban egy gyermekneveléssel foglalkozó hamburgi intézményben, illetve Müller kiskereskedelmi láncnál pénztárosként és eladóként dolgozó, iszlám vallású nőket munkáltatójuk a vallási semlegességre vonatkozó belső szabályzatra hivatkozva felszólította a hidzsáb munkahelyi viselésének mellőzésére. Miután az alkalmazottak diszkrimináció vádjával eljárást indítottak az ügyben, az illetékes német bíróság az uniós törvényszékhez fordult, hogy megtudja, a vállalat belső szabályzata összhangban van-e az egyenlő bánásmódról szóló uniós irányelvvel.

Az EU bírósága ugyanakkor azt is kimondta, hogy

a vallási, politikai és világnézeti jelképek viselésének tilalma csak akkor igazolható, ha a munkáltató "valós" érdekeit szolgálja, továbbá az eljáró bíróságoknak figyelembe kell venniük a vallásszabadság védelmére vonatkozó, kedvezőbb nemzeti rendelkezéseket.

Az uniós bíróság döntése a német bíróságok elé kerül, hogy azok végleges döntést hozzanak a két ügyben az uniós jogról szóló iránymutatások alapján – tájékoztatott az MTI.