A luxemburgi székhelyű testület ítélete nemcsak a muszlim
vallási jelképekre vonatkozik, hanem a politikai, világnézeti
vagy vallási meggyőződés bármely látható szimbólumára.
A döntés előzménye azt volt, hogy Németországban egy
gyermekneveléssel foglalkozó hamburgi intézményben, illetve
Müller kiskereskedelmi láncnál pénztárosként és eladóként
dolgozó, iszlám vallású nőket munkáltatójuk a vallási
semlegességre vonatkozó belső szabályzatra hivatkozva
felszólította a hidzsáb munkahelyi viselésének mellőzésére.
Miután az alkalmazottak diszkrimináció vádjával eljárást
indítottak az ügyben, az illetékes német bíróság az uniós
törvényszékhez fordult, hogy megtudja, a vállalat belső
szabályzata összhangban van-e az egyenlő bánásmódról szóló
uniós irányelvvel.
Az EU bírósága ugyanakkor azt is kimondta, hogy
a vallási, politikai és világnézeti jelképek viselésének tilalma csak akkor igazolható, ha a munkáltató "valós" érdekeit szolgálja, továbbá az eljáró bíróságoknak figyelembe kell venniük a vallásszabadság védelmére vonatkozó, kedvezőbb nemzeti rendelkezéseket.
Az uniós bíróság döntése a német bíróságok elé kerül,
hogy azok végleges döntést hozzanak a két ügyben az uniós
jogról szóló iránymutatások alapján – tájékoztatott az MTI.
