Az Alkotmánybíróság ugyanakkor az
Alaptörvény védelme érdekében a jövőre nézve történő
megsemmisítést alkalmazta, kellő időt, csaknem négy hónapot
biztosítva a Kúriának arra, hogy a joggyakorlás egységessége
érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye. Emellett az
Országgyűlésnek is lehetősége nyílik arra, hogy a gyermekek
sérelmére elkövetett szexuális cselekményt külön törvényi
tényállásban szabályozza.
A megsemmisítés időpontjáig a bíróságoknak alkalmazniuk kell a rájuk nézve kötelező jogegységi határozatot.
A 12 év alatti sértett sérelmére elkövetett szexuális cselekmény esetén a Btk. – ha az elkövető a sértett hozzátartozója, vagy a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt áll – különbséget tesz aszerint, hogy a cselekményt kényszerítéssel, vagy a sértett beleegyezésével valósítják meg. Kényszerítéssel történő elkövetés esetén a büntetés mértéke 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés, míg a beleegyezéssel történő elkövetést a törvény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. Ezzel szemben a Kúria jogegységi határozata úgy rendelkezik, hogy függetlenül attól, hogy az elkövető kényszerítéssel vagy a sértett beleegyezésével követi el a cselekményt, a vádlott 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az Alkotmánybírósághoz forduló
bírók szerint a jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, mivel
a büntető törvénykönyv rendelkezéseivel ellentétes
következtetést von le az elkövető hátrányára, amikor tíz
helyett tizenöt évben maximálja a kiszabható szabadságvesztés
időtartamát. Az Alkotmánybíróság a bírói indítványokat
megalapozottnak találta.
A testület kimondta, hogy nincs a Btk.-nak olyan olvasata, amely a jogegységi határozatban foglaltakat alátámasztaná. Ezért ha a szóban forgó cselekményt a sértett beleegyezésével követik el, akkor a büntetés kizárólag a Btk. szerint 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés lehet. Határozatában az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a bírói jogértelmezésnek egyetlen korlátja van, mégpedig a törvényeknek való alávetettség, ez azonban az értelmezés során nem léphető át.
Az Alkotmánybíróság a határozata indokolásában kitért arra is, hogyha a törvényalkotó a Btk. felülvizsgálatát indokoltnak tartja, úgy nincs akadálya annak sem, hogy ennek során a Kúria által választott megoldást alkalmazza, de ehhez az Országgyűlés döntése szükséges. A határozatnak megfelelően tehát az Országgyűlésnek lehetősége nyílik arra, hogy a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális cselekményt önállóan kiemelje a jelenlegi keretek közül, és külön törvényi tényállásban szabályozza.
A határozathoz Dr. Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Dr. Czine Ágnes, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó, Dr. Salamon László, Dr. Stumpf István, Dr. Szabó Marcel és Dr. Szalay Péter alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
Az indítvány és az ügy adatlapja elérhető ezen a linken: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/1286D840B3796F1FC12580C0005E89EC?OpenDocument.
Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege pedig itt olvasható: http://alkotmanybirosag.hu/download.php?h=1833.