Meghatározásuk szerint a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat. A jelentés a Balkán egy részét (Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát), Ukrajnát, Moldovát és Grúziát veszi Magyarországgal egy kalap alá – tájékoztatott a 444.hu.

Ez az ötből a középső kategória. A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).

A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is félig, 2015 előtt pedig szilárd demokráciaként tekintettek.

Vagyis rövid időn belül két kategóriát zuhantunk, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében. A térségben általában is lesújtó a helyzet, a 29 vizsgált országból mindössze tízben van demokrácia, tízben hibrid rezsim, kilencben pedig autoriter berendezkedés. Tíz év alatt háromszorosára nőtt a hibrid rezsimek száma, a demokráciáké pedig harmadára csökkent. Igaz, kilenc ország most javított a pontszámán az előző évhez képest.

A végleges demokráciapontot hét különböző mérőszám átlaga adja ki. Az országokat hetes skálán pontozzák, ahol a magasabb értékek jelzik az erősebb demokráciát (zárójelben Magyarország pontszámai):

  • mennyire demokratikus a kormányzás (3,25)
  • hogyan zajlanak a választások (4,25)
  • a civil szektor állapota (4,50)
  • a média függetlensége (3,25)
  • önkormányzatok, helyi hatalom állapota (4,75),
  • az igazságszolgáltatás állapota (4,75),
  • korrupció (3,50).

Magyarország átlagosan 3,96 pontot kapott (4-től számíthatna félig szilárd demokráciának), pont annyit, mint Szerbia. A választások, a korrupció és a helyi demokrácia szempontjából rontottunk az előző évhez képest. Így alakultak az összpontszámaink 2010 óta, összevetve néhány környékbeli országgal.

Látszik, ahogy Lengyelországgal egy szintről indulva, megelőzve Romániát és Szlovákiát is, fokozatosan a szerb demokráciával kerültünk egy kategóriába, miközben a lengyeleknél is jelentősen romlott a helyzet. Mostanra sokkal közelebb vagyunk a balkáni országok átlagához (3,73), mint Közép-Európáéhoz (5,22). Igaz, az eurázsai térség még messze van, ott csak 1,94 az átlagpontszám.

Magyarországgal kapcsolatban a jelentés megemlíti, hogy 2019-ben a kormány megszilárdította az oktatás és a művészeti szféra feletti kontrollját. A Freedom House szerint, bár az ellenzék fontos győzelmeket aratott az önkormányzati választásokon, a kormány „masszív propagandahálózata” és az, hogy politikai alapon nyúlnak adminisztratív eszközökhöz, óriási terhet jelent az ideológiailag megosztott pártok számára.

A jelentés szerint Magyarország az idei felhatalmazási törvénnyel is eggyel távolabb lépett a demokráciáktól, de tavaly is jellemző volt, hogy sürgősséggel tárgyaltak fontos törvényjavaslatokat. Eközben tovább szűkítették a migránsok és menedékkérők jogait, amivel az Európai Unió sem tudott mit kezdeni, miközben a Fidesz is az Európai Néppárt tagja maradhatott. A Freedom House Donald Trumpot is kritizálja, mert ahelyett, hogy kiállt volna a demokráciáért, Lengyelországgal és Magyarországgal is jó kapcsolatot ápol.

A 28 oldalas szövegben felvetik azt a kérdést is, hogy az ellenzéki pártoknak vajon meddig indokolt részt venniük a parlamenti munkában. A szerb ellenzék például bojkottot hirdetett, mivel a kormány évek óta semmilyen javaslatukat nem fogadta el, közben a saját törvényeit villámgyorsan nyomja át a törvényhozáson. Néhány párt Montenegróban is hasonló utat választott. Megemlítik, hogy Magyarországon is kivonult az ellenzék az év első parlamenti üléséről, tiltakozva a túlóratörvény ellen.

Az Európai Uniónak továbbra is az az álláspontja, hogy az ellenzéki pártoknak a parlamentben a helyük, de a Freedom House szerint ezzel figyelmen kívül hagyják, hogy a törvényhozás Tiranától Tbilisziig egyre kevésbé alkalmas a párbeszédre. Ezért érthető válasznak tartják a bojkottot, ami ugyanakkor erősítheti is a hatalmon levőket.

A jelentésben külön fejezet foglalkozik Kínával, amely a Freedom House szerint egyre nagyobb befolyást gyakorol a térségben. Tádzsikisztántól Szerbiáig számos ország vásárolt Kínától térfigyelő kamerákat és arcfelismerésre alkalmas berendezéseket, miközben Kína a médián és infrastrukturális beruházásokon keresztül is igyekszik erősíteni a pozícióját. Tádzsikisztán, Montenegró és Észak-Macedónia például 41, 39, illetve 20 százalékban Kína felé adósodott el.

A Freedom House ugyanakkor jó példaként említi a zöldmozgalmi törekvéseket és az ezzel kapcsolatos tüntetéseket, amelyek időnként a legszigorúbb rendszerekben is eredményre vezetnek. Fehéroroszországban így sikerült megakadályozni egy gyár felépítését, Kirgizisztánban pedig az uránbányászat folytatását. Bulgáriában a kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványhoz vezetett egy vízhiánnyal kapcsolatos korrupciós botrány.

A jelentés végén a Freedom House ajánlásokat is megfogalmaz. Az Európai Uniónak például azt tanácsolják, hogy a tagállami támogatásokat kössék a demokratikus értékek tiszteletben tartásához, ami legyen fontos szempont a balkáni országokkal kapcsolatban is, ne csak a rövid távú politikai és gazdasági hasznokra figyeljenek.

Ezen kívül azt írják, nem szabadna az állampolgárok megfigyelésére alkalmas eszközöket eladni a hibrid rezsimeknek és az autoriter államoknak.

* * * * * * * * * * * * * * *

Társadalomtudományi folyamatokat rendkívül nehéz számszerűen mérni, mivel ezek egyfelől nem mennyiségi jellegűek, másfelől nem a fizikai térben létező folyamatok. Ennek ellenére számtalan olyan mérőszám létezik, amely ezt a lehetetlen feladatot tűzi ki célul. Az eredmény szinte borítékolhatóan elfogult jelentés lesz, számos önkényes megállapítással. Nincs ez másként a Freedom House Nations in Transit névre hallgató indexével sem, amely egyébként rendre elmarasztalja Magyarország politikai berendezkedését vélekedik Freedom House: a tudománynak álcázott politika c. cikkében Palkó Attila a Mandiner.hu-n. Egyebek között megállapítja: A jelentéstevő, a korábbi évekhez hasonlóan egy 1-től 7-ig terjedő skálán osztályozza az részkategóriákat. Amíg azonban a legutóbb megjelent 2018-as jelentésben az 1-es érték jelentette a legjobb, míg a 7-es a legrosszabb adható pontszámot (linkelt dokumentum 22. oldala), addig a 2020-as jelentésben ez megfordult: a 7-es a jobb, az 1-es a legrosszabb érték. Nehéz belátni, mi értelme volt ennek a változtatásnak, s vajon ezen elméleti paradigmaváltás miatt nem jelent meg 2019-ben az index, de mindezzel csak azt sikerült elérni, hogy a 2020-as adatok már nem vethetők egy az egyben össze a korábbi évek eredményeivel.

A Soros-hálózat újabb kitartottja, a Freedom House „jogvédő” szervezet is belépett azok népes táborába - fogalmazza meg álláspontját Újabb Soros-szervezet csatlakozott a Magyarországot hazugsággal lejáratók táborához c. cikkében a 888.hu -, akik hazug állításokkal igyekeznek lejáratni Magyarországot. Elemzésükben arra a koronavírus-törvényre hivatkozva sorolták hátra hazánkat a „demokratikus országok” listáján, amelyről az Európai Bizottság alelnöke megállapította: megfelel az uniós jogszabályoknak.