​Mediáció az igazságszolgáltatásban

Dr. Szűcs Ferenc, professor emeritus „A büntetőjogból átvett teológiai egyházi fogalmak és azok újraértelmezése a segítő rehabilitáló szolgálatokban” című nyitóelőadásában elmondta: a világi jog a kezdeteknél az isteni törvényből és igazságból eredeztetette magát. Közös szókincsnek tekinthetjük a teológia és a magánjog olyan kifejezéseit, mint például a testamentum. A bibliai szimbólumok nyomait máig megtaláljuk az európai monarchiák bírói gyakorlatában, éppúgy, mint például az USA több államának bíróságán, ahol a tízparancsolat szövege fogadja az előtérbe belépőket.

Kiemelte: sokféle értelmezése volt és van a teológiatörténetben annak az állításnak, hogy Krisztus érettünk és bűneinkért halt meg, azaz sokféleképpen és hasonlattal próbálja körüljárni a teológiai nyelv is ezt a misztériumot, titkot, minthogy a szentírás magát a bűnt is számos képpel, szimbólummal és narratívával írja le; az adósság magánjogi kérdése is éppúgy benne van, mint az elkövetett bűnnek, a véteknek a kérdése. Ezeket egymást kiegészítő, és nem egymást kizáró értelmezéseknek kell tekinteni – nyomatékosította. Hozzátette: a teológia ugyanis a bűnbocsánatot összekapcsolta a megbékélés fogalmával. Ebben a kapcsolatoknak az elrendezése is benne van, vagyis az egyház a bűnbánatot, a bűnbocsánatot nyert bűnösöknek a közössége, ezért csak befogadó és csak gyógyító közösség lehet, a büntetés sohasem lehet cél, noha a társadalom igazságérzetét sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

A jóvátételi igazságszolgáltatás és a helyreállító büntetőpolitika nagyon nagy változást hoz; vannak törekvések, hogy a sértett ne legyen másodlagos viktimizácó elszenvedője. Prof. dr. Domokos Andrea, intézetvezető egyetemi tanár expozéjában hangsúlyozta: a társadalmunk még nagyon alacsony szinten jár, ugyanis sok áldozathibáztató megnyilvánulást lehet olvasni, ami mélyen elitélendő és nagyon komolyan megváltoztatandó, nemcsak az egyének, hanem a hatóságok és az igazságszolgáltatás szintjén is. Ahol valódi áldozatról beszélünk, ott nincs helye az ő hibáztatásának. Leszögezte: a hamis vád esete teljesen más ügy.

Dr. Dobrocsi Szilvia, egyetemi docens úgy fogalmazott: nem is kérdés, hogy a mediáció alternatív vitamegoldási rendszerek része, de emellett a resztoratív igazságszolgáltatás egyik módszere is. A szerzők egyetértenek abban, hogy részben a jelenlegi eljárások gyorsítása, a szabályok egyszerűsítése, illetve a mielőbbi és mindenkinek megfelelő megoldások elérése az egyik indok, ami miatt a hagyományos joggyakorlatokhoz visszatérünk, és az egyébként modernnek tekintett formális eljárásainkat bizonyos szempontból korlátozzuk. A másik, hogy bizonyos szempontból talán igazságosabb megoldásokhoz, igazságosabb eredményhez lehet jutni akkor, hogyha a közösségi igazságszolgáltatás, illetve az alternatív megoldások hagyományait felelevenítjük és beépítjük a mai jogrendszerünkbe.

Hazánkban, illetve a nemzetközi trendek szerint elterjedt mediációs szabályozás az elégedettség elméletet követi, illetve azt hivatott valamilyen módon kielégíteni és teljesítni. A közvetítői eljárás szabályozásával, illetve lefolytatásával is az a cél, hogy a felek kölcsönös elégedettséggel távozhassanak az eljárásról, legalábbis olyan megoldás szülessen, ami mindkettejüknek elfogadható és előnyös – mondta.

A büntetőeljárási törvény tükrében a közvetítői eljárás szabályainak változásáról dr. Németh Zsolt, mb. osztályvezető-helyettes ügyész beszélt. Az új Be. jelentős változásokat hoz a hatályos szabályokhoz képest a közvetítői eljárással kapcsolatban:

• - A közvetítői eljárás feltételei körében a törvény nem utal a tevékeny megbánás anyagi jogi szabályára.
• - Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése a nyomozati szak része, mivel nincs vádemelési szak.
• - Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére kizárólag az ügyészség jogosult, az elsőfokú bírósági eljárásban nincs helye.
• - Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése, a nyomozati szak része, mivel nincs vádemelés.
• - A közvetítői eljárásra a törvényi feltételek teljesülése esetén már a gyanúsítotti kihallgatás után megnyílik a lehetőség.
• - A törvényi feltételek hiányában a közvetítői eljárás megtagadásának van helye.
• - Az ügy közvetítői eljárásra utalásának hivatalból nincs helye, csak indítványra, ugyanakkor lehetőség van a mediációról ügyészségi határozat kilátásba helyezésére, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismeri.
• - Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére a sértett és a gyanúsított tehet indítványt vagy hozzájáruló nyilatkozatot.
• Az ügyészség a közvetítői eljárás egyik fél általi kezdeményezése esetén az érdemi döntéshozatalt megelőzően köteles gondoskodni a másik fél hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozatának beszerzéséről.
• Az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésére a nyomozás határidején belül, egy alkalommal, hat hónapra kerülhet sor, a határozat ellen van helye jogorvoslatnak.
• A közvetítői eljárásban kötött megállapodás törvényességét az ügyészség tárgyi és időbeli korlátok mellett felülvizsgálhatja, törvénysértés esetén a megállapodást hatályon kívül helyezi.
• A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás teljesítése érdekében és a teljesítés tartalmához igazodóan lehetőség van a felfüggesztés tartama alatt a felfüggesztés meghosszabbítására, vagy a felfüggesztés törvényi tartamának elteltét követően az eljárás egy alkalommal ismételt felfüggesztésére. A felfüggesztés meghosszabbítással vagy ismételt felfüggesztéssel sem haladhatja meg a két évet.
• Kizárt a közvetítői eljárás a feltételes ügyészi felfüggesztés egymást követő alkalmazása.
• A közvetítői eljárás eredményes befejeződése esetén az ügyészség az eljárást megszünteti tevékeny megbánás okából, eredménytelensége esetén az eljárást folytatja, nincs vádemelési kényszer.

Rámutatott: ha a jogalkotónak az volt a szándéka, hogy túllépjen a tevékeny megbánás büntető anyagi jogi szabályaiban meghatározott tárgyi körön, és azt lényegében kiterjessze minden olyan bűncselekményre, amelynek sértettje van, akkor ez a jövőben is abban az esetben jelent majd a közvetítői eljárás eredményessége esetén eljárás megszüntetési okot, hogyha a tevékeny megbánásnak a Btk.-ban meghatározott szabályai maradéktalanul érvényesülnek, fennállnak. Amennyiben ezek a szabályok nem teljesülnek, akkor tevékeny megbánás miatt nem lesz helye az eljárás megszüntetésének, tehát az eljárást folytatni kell.

Villám Péter, a Pest megyei Kormányhivatal Pártfogó Felügyelői és Igazságügyi Osztály osztályvezetője egyebek mellett kiemelte: a közvetítői eljárás egy nagyon szép intézmény, de nem mindenki számára alkalmas. Az intelligens emberek lehetősége, azoké, akik képesek arra, hogy általuk szülessen meg a megoldás.

A békítő körök lehetőségéről szólt a büntetőeljárásban dr. Magyar Erika, pártfogó felügyelői szakreferens, mediátor. A békítő köröket, illetve a kőrmódszereket az indián kultúrák alkalmazzák, de egy uniós projekt kapcsán lehetőségük volt elsajátítani ezt a módszert – mondta.

Az előkészítés egy nagyon hosszadalmas és alapvető folyamata a békítőkör módszerének, mivel nem csak az áldozatok és az elkövetők vehetnek részt az eljárásban, hanem mindazok a támogató személyek, akik az előkészítés során a közvetítő számára ismertté válnak. A békítő körökben mindenki egy körön belül foglal helyet, mindenki kapcsolatban van a közösségben, senki sem vonhatja ki magát belőle, senkit sem lehet kitenni. A körben mindenki lehetőséget kap, hogy tapasztalatáról, érzelméről, sérelméről, igényeiről beszéljen. Az alapvető resztoratív elvek mellett különös hangsúlyt kapnak a kiegyensúlyozott hatalmi viszonyok, az összes résztvevő fél egyenlő véleménynyilvánítási lehetősége. A békítő kör vezetői a facilitátorok (általában társ facilitálás folyik), akiknek nem semleges a szerepük. A facilitátor indítja el a kérdéseket, amiben az ún. talking piece, egy beszélő bot (pl. pipa, iránytű) van a segítségére, ugyanis az adott tárgy körbeadásával ösztönzik a résztvevőket, hogy a beszélgetésnél figyeljenek. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem minden esetben lehet kör módszereket alkalmazni és nem is minden bűncselekmény, ügyfél alkalmas erre.

Máté- Borbás Orsolya, pártfogó felügyelő, mediátor a büntetőügyi mediáció gyakorlatát ismertette különböző eseteken keresztül, míg dr. Wiedemann János , egyetemi tanársegéd az eljárás gyorsításának alkotmányos alapjairól beszélt, valamint kitért azokra a körülményekre, illetve szempontokra, amely alapján megítélhető, hogy a mediáció valóban szolgálja-e a büntetőeljárások gyorsítását.

A konferencia zárásaként a résztvevőknek lehetőségük volt csatlakozni Hegedűs Ervin, pártfogó felügyelő, mediátor és Deák Éva, ügyvezető igazgató, mediátor által vezetett workshopokhoz.