A cikk sorra veszi, hogy az ügyvédeknek és a kamaráknak miért és hogyan kellene kommunikációjuk során igénybe venni az online eszközöket. Sajnos az elhangzottak csak részben alkalmazhatóak a magyar piacon.

Kommunikálni kell

Természetesen ezzel maximálisan egyetértünk. A kommunikációs célok tekintetében is hasonló az álláspontunk: a láthatóság, a versenyelőny szerzése, a bizalomépítés mind olyan célok, melyet minden ügyvédnek szem előtt kell tartania. A kamarák részéről természetesen a lobbitevékenység támogatása, a tagi kommunikáció és a kifelé egységes álláspontok eljuttatása is alapvető igény.

Az eszközök

A beszámoló nem is említi a honlapokat, valószínűleg azért, mert Nyugat-Európában sokkal nagyobb számban rendelkeznek honlappal az irodák, főleg az a kör, aki részt vesz egy kommunikációról szóló előadáson. Apró adalék: Amerikában az ügyvédek kb. 76%-a tart fenn valamilyen online profilt. Tisztában vagyunk vele, hogy nem mindig szerencsés a tengerentúli adatokat citálni, de sokat lehet tanulni kommunikációs szempontból az ottani kollégáktól. Másrészt ott rendelkezésre állnak olyan adatok, amelyekből hasznos következtetéseket lehet levonni és alkalmazni a magyar piacon is. A magyar állapotok sajnos sokkal rosszabbak, becslésünk szerint az ügyvédek 10%-ának van honlapja, ezek közül még kisebb rész az, amelyik modern és betölti a szakmai oldal minden funkcióját (pl. a keresőoptimalizálás ilyen hiányosság).

Nagyon helyesen kiemeli a cikk, hogy blogot kell írni. Mi is ezt javasoljuk minden ügyvédnek, a számok is ezt támasztják alá: az USA-ban a blogoló ügyvédek 39%-a számolt be arról, hogy sikerült ügyfelet szereznie a blogolás révén. Igaz, ott az irodák 26%-a vezet valamilyen formájú jogi blogot.

A LinkedIn is nagyon fontos eszköz, az üzleti élet Facebook-ja. Elsősorban cégekre fókuszáló ügyvédek részére szoktuk ajánlani, számukra viszont szinte kötelező. A cikk tévesen írja, hogy meghívásos rendszerű lenne, egyszerű regisztrációval bárki csatlakozhat. A LinkedIn használatát és napi szinten a munkamenetbe emelését is tanulni kell, de az egyik leghasznosabb eszköz lehet egy modern ügyvéd fegyvertárában.

Nem értünk egyet a Twitter kiemelésével és ajánlásával. Bár az USA-ban elképzelhetetlen, hogy egy cég ne legyen aktív a Twitteren (és az ügyvédek 21%-a használja is), hazánkban elhanyagolható a felhasználói bázis. Emiatt ügyvédek részére sem javasoljuk szakmai célból a használatát, ahogy a kamaráknak sem érdemes időt fordítani a felületre.

A konferencia legnagyobb hibája szerintünk a következő kijelentés:

„A Facebook nem alkalmas szakmai célokra, azt csak magáncélra javasolják használni.”

Véleményünk szerint ez teljes mértékben hibás megállapítás. Számtalan előnnyel járhat egy ügyvéd vagy egy ügyvédi iroda számára a Facebookon történő megjelenés. Ügyfélszerzés, brand építés, érdeklődő-bázis építése, publikációs csatorna, hirdetési felület – csak hogy a legnyilvánvalóbbakat soroljuk fel. Természetesen nem való mindenkinek. Aki rosszul használja, elhanyagolja a Facebookos jelenlétét, annak akár többet árthat, mint használ. Egy nagy iroda vagy egyéni ügyvéd más-más célokra használhatja ezt a platformot, nagy irodák tipikusan márkaépítésre és a fiatal jogászok felé történő kommunikáció során használják. De mivel a cégek és az ügyfelek is a Facebookon vannak (már 5 millió magyar regisztrált és használja), ezért kapitális hiba nem a közelükben lenni.

Sajnos, a cikkben sok pontatlanság található a Google-lel kapcsolatban is. Nem igaz, hogy nem tud PDF-anyagokat megtalálni (ellenben nem javasoljuk mi sem PDF formátumban megosztani az írásokat, de elsősorban a rossz kezelhetőség miatt). A blogbejegyzések hosszúságára sem lehet egységes szabályt felállítani, ahogy arra sem, hogy melyik nap posztoljunk (a célközönségünktől függ, ami 12 ezer ügyvéd esetén nem lehet egységes).

A kommunikáció nem hirdetés

Valószínűleg a hirdetés, a reklám és a kommunikáció összekapcsolása miatt bánik a magyar ügyvédség egy része mostohán ezekkel az eszközökkel. Nem gondoljuk, hogy a hirdetés méltatlan vagy lealacsonyító lenne az ügyvédekre nézve, de mi is úgy látjuk, hogy a tartalommarketing és a pr eszköztára illik leginkább az ügyvédi hivatáshoz . Jó tudni, hogy vannak nemzetközi ügyvédi szervezetek, melyek foglakoznak az ügyvédek online kommunikációjával és képzéseket, előadásokat tartanak, segítséget nyújtanak a tagjaik számára. Üdítő ilyen beszámolókat látni a magyar ügyvédség legfontosabb internetes kiadványában, az Ügyvédek Lapja Online oldalon. Reméljük hamarosan hazánkban is elindul egy hasonló képzési sorozat.