Zala Mihály

Közleményében az EY rámutatott: a szervezetek csaknem fele (45%) kezdett el új technológiákat alkalmazni a világjárvány során, hogy lehetővé tegye a távmunkát. Ez az arány a jogi szolgáltatók, az oktatási, egészségügyi és kormányzati szervek esetében 60 százalék. Ugyanakkor az új megoldásokat bevezető vállalatok majdnem kétharmada (60%) kihagyta vagy felgyorsította azok adatvédelmi és biztonsági ellenőrzését, ami miatt fokozott kiberveszélynek vannak kitéve.

Szinte minden második adatvédelmi szakembereknek (48%) a támadásokkal, fenyegetésekkel szembeni védelem lett a prioritás. Az aggodalmakat alátámasztja az ISACA kutatása is, amely szerint a vállalatokat a pandémia kezdete óta egyre több kibertámadás éri. Ennek megfelelően a szakértők közel fele (49%) szerint a legnagyobb kihívás a távmunkából adódó biztonsági kockázatok minimalizálása.

„A krízis során a biztonsági szempontok sokszor háttérbe szorultak. Ezeket a problémákat minél előbb kezelni kell és a vállalatoknak mindenképpen ki kell dolgozniuk a megfelelő eljárásokat és módszereket, hogy elkerüljék a súlyos anyagi és reputációs károkat” – mondta Zala Mihály, EY Magyarország, IT- és technológiai tanácsadásért felelős vezetője, Associate Partnere.

A munkavállalók egészségi állapotának nyomon követését és az információk harmadik féllel való megosztását érintő adatvédelmi szempontokat a kutatás válaszadóinak 39 százaléka tartotta a legfontosabb információbiztonsági szempontnak.

Ugyanakkor számos cég nyilvántartja, hogy tapasztaltak-e a kollégák a koronavírusra jellemző tüneteket (58%), utaztak-e az elmúlt időben (53%) vagy a háztartásukban élők közült tapasztalt-e valaki tüneteket (35%). A munkáltatók közel negyede (23%) mérte a munkavállalók hőmérsékletét is a járvány alatt. A kutatás szerint a vállalatok 60 százaléka rendelkezik adatokkal arról, hogy mely munkavállalókat diagnosztizálták koronavírussal és majdnem ötödük (19%) osztotta meg ezeket az információkat harmadik féllel.

Dr. Jagicza Gábor

„Arra a kutatás nem terjedt ki, adatgyűjtésük és -kezelésük során miként feleltek meg a cégek az adatvédelmi jogi követelményeknek. Tapasztalataink szerint az információbiztonság javítása mellett célszerű ezen a téren is fokozni az erőfeszítéseket a jogi megfelelés érdekében” – hívta fel rá a figyelmet dr. Jagicza Gábor, az EY adatvédelmi jogi csoportjának ügyvédje.

A világjárvány nyomán a munkavégzésben végbement változások komoly feladatok elé állították az adatvédelemmel foglalkozó szakértőket. A legfőbb kihívást a távmunkából adódó adatvédelmi igények, a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése és az információk harmadik féllel való megosztását érintő biztonsági szempontok jelentik. A krízis során az adatvédelmi szempontok sokszor háttérbe szorultak, azonban ezeket a problémákat mielőbb kezelni kell és a vállalatoknak ki kell dolgozniuk a szükséges eljárásokat és módszereket, hogy elkerüljék a súlyos anyagi és reputációs károkat – foglalata össze a közlemény.