Dr.
Sulyok Tamás
(képünkön) értékelése szerint az 1990 és 2011 között az
Alkotmánybíróság történelmi küldetése az volt, hogy
felszámolja a diktatúra, a pártállami jogrendszer maradványait.
A testület a 2000-es évek végére ezt a feladatát sikeresen
elvégezte. A rendszerváltáskor az Alkotmánybíróságot a célok
elérése érdekében olyan hatáskörökkel ruházták fel (különös
tekintettel a jogszabályok érintettség nélküli, bárki által
kezdeményezhető utólagos alkotmányossági kontrolljára), amelyek
elkerülhetetlenné tették, hogy döntései egyes ügyekben
politikai hatással is bírjanak anélkül, hogy ezekért politikai
felelősséggel tartozott volna. Európában az ilyen fokú autonóm
alkotmánybíráskodásra alig volt példa. Az egyéni
alapjogvédelemre viszont a rendszerváltás alkotmánya kevésbé
helyezett súlyt, nem alakította ki az alapjogi bíráskodás
rendszerét.
Az Alaptörvény hatálybalépése óta egy olyan politikailag semleges, erős alapjogvédelmi felhatalmazással rendelkező Alkotmánybíróság működik hazánkban fogalmazott az Ab elnöke -, amely alkotmányos kontrollt gyakorol a teljes törvényhozó és végrehajtó hatalom, és a bíróságok felett is. Az Alaptörvény bevezette a klasszikus alapjogi bíráskodás legfontosabb intézményét: lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság megvizsgálja a jogerős bírósági döntéseket az alapján, hogy azok összeegyeztethetőek-e az Alaptörvényben foglalt jogokkal. Az alapjogi védelem kiterjed mindhárom hatalmi ág területére. Az Alaptörvény által felállított új alkotmánybíráskodási rendszer csak egy nagyon szűk szeletében értelmezhető hatáskör korlátozásként, az összképet tekintve a hatáskörök bővülése jellemző.
Az Alaptörvény hatálybalépésével 11-ről 15 főre emelkedett az Alkotmánybíróság tagjainak létszáma, tavaly novemberben 4 új alkotmánybíró megválasztásával a létszám teljessé vált. A bővülés - dr. Paczolay Péter elnöksége óta első ízben – a politika konszenzuson alapuló döntésének köszönhető – összegezte a helyzetet az elnök.
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezéseit értelmezi és érvényesíti, ezáltal támpontot ad a szakjogági kérdések Alaptörvénnyel összhangban álló megválaszolására – érvelt előadásában az elnök. Az egyes büntető-, polgári, közigazgatási jogi problémák alkotmánybírósági értelmezései jogrendszerünk záróköveiként foghatók fel. Az alkotmánybírósági határozatok olyan élő jogforrások, amelyek iránymutatást adnak mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó szervek számára.
Az Alkotmánybíróság elnöke előadásának teljes szövege ide kattintva olvasható.
(Foto: MTI)
