Az online pénztárgépek és az EKÁER bevezetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a költségvetés bevételei tavaly a vártnál több mint 500 milliárd forinttal nagyobbak voltak. Ezért a kormány mindkét rendszer kiterjesztésében gondolkodik. Azt közölte, hogy az EKÁER-t újabb termékkörökre vezetnék be, míg az online pénztárgépeknél már most egyeztetnek a különböző iparágak szövetségeivel a bevezetésről.

A szakértők korábban már hangsúlyozták az EKÁER kapcsán, hogy informatikai eszközöknél volna különösen értelme a szigornak: a kockázatos termékek esetén ugyanis a 3,5 tonna alatti fuvarokat is be kell jelenteni, márpedig az IT-termékek esetében nem kell ilyen súly, hogy nagy értékben lehessen csalni. Most divat a fiktív export (amikor az árut csak papíron viszik ki, ezért visszaigénylik az áfát, de valójában itthon adják el olcsóbban), amit az EKÁER alkalmazása megakadályozhat.

Az online pénztárgépek kiterjesztése sem új keletű: a gazdasági kormányzat tavaly óta szeretné ezt elérni, ám egy ideig lekerült a napirendről a kérdés, miután maga a kormányfő jelentette ki, hogy ez a szolgáltató szektorban „nem életszerű”. Egy idő után azonban mégis felvetődött, hogy néhány területen (kozmetikusok, masszőrök, pénzváltók és taxisok) mégis volna értelme a bevezetésnek, bár arról még mindig nem esik szó, hogy a fodrászokkal mi lesz. Állítólag a miniszterelnököt az itt felmerülő problémák kapcsán győzték meg a bevezetés elhalasztásáról.

Jogi akadályokba ütközne az összes vállalkozás számlázásának bekötése a NAV-hoz - fejtette ki aggodalmait még tavaly ősszel Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Az adószakértő szerint az ötlet alapja, hogy 2016. január elsejétől csak olyan számlázó programot lehet majd használni, amely rendelkezik "adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás" funkcióval, és az ellenőrzések során adatot tud exportálni. Zara László szerint ez azonban nem teremt folyamatos és valós idejű adatátvitelt, csak az ellenőrzéskor gyorsítja majd a lekérdezést, így ez nem lesz alkalmas a megelőzésre vagy az előzetes kockázatelemzésre.

Hozzátette, hogy az uniós áfa-irányelv nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára az elektronikus számlázást, vagyis a számlatömbös vállalkozások számláit továbbra sem fogja látni a hatóság.

Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a "szállítók", hanem a "vevők" adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton. Az áfa-irányelv azonban tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túlmenően bármely uniós tagország általános jelleggel többlet kötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet a számlán, akkor a számlázási adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfa-bevallásokat. A magyar szabályozás persze ezt semmibe veheti, de akkor felmerülhet egy újabb kötelezettségszegési eljárás a magyar állam ellen - vélekedik az adószakértő.

Zara László adószakértőt idéző közlemnyünk zeljes szövege ide kattintva olvasható.