Az Emberi jogok helyzete a világban című jelentésünk 159 országban vizsgálja az emberi jogok helyzetét. A dokumentum arra figyelmeztet, hogy Európában, az Egyesült Államokban és a világ más tájain a gyűlöletkeltő retorikából fakadóan a politikai programok az emberi jogok globális visszaszorulásához vezetnek, és kétségbeejtően gyenge válaszokat adnak a tömeges atrocitásokra.

„2016 volt az az év, amikor a hibáztatás, gyűlölet- és félelemkeltés cinikus alkalmazása annyira elterjedt az egész világon, amelyre a harmincas évek óta nem volt példa. Túlzottan sok politikus reagál valós gazdasági és nemzetbiztonsági kérdésekre mérgező és megosztó identitáspolitikai manipulációval azért, hogy szavazatokat szerezzen“- mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára (képünkön).

„Egyre több politikus áll elő olyan mérgező programmal, amely komplett embercsoportokat dehumanizál és kiált ki bűnbakká. Napjaink démonizáló megnyilatkozásai szégyentelenül hirdetik azokat a veszélyes ideológiákat, amelyek szerint egyes emberek kevesebbet érnek, mint mások, ezzel pedig egész csoportokat fosztanak meg az emberi méltóságuktól.”

2016 elsöprő erejű politikai változásai magukkal hozták a gyűlöletkeltő retorikát is, szabadjára engedve az emberi természet sötét oldalát. Az elmérgesedő és mind megosztóbb politika globális trendjét Donald Trump kampánya is jól mutatja, de a világ más országainak vezetői is a félelem, a bűnbakkeresés és megosztottság mentén alapozzák meg jövőbeli hatalmukat.

Ennek a retorikának átütő hatása van a politikai programokra és cselekvési tervekre. 2016-ban a kormányok tétlenül szemlélték a háborús bűncselekményeket; olyan egyezségeket kötöttek, amelyek aláássák a menedékjogot; olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek sértik a véleménynyilvánítás szabadságát; szerhasználók meggyilkolására buzdítottak; igazolták a kínzás és tömeges megfigyelés létjogosultságát és elképesztő módon kiterjesztették a rendőrség jogköreit.

„2016-ban a politika fősodrába került, hogy embercsoportokat megfosztanak emberi jellegükről, amely rendkívül káros. Megváltoztak az „elfogadhatóság” határai. A politikusok szégyentelenül és aktívan legitimálják a legkülönbözőbb, az emberek identitását célba vevő gyűlöletbeszédeket: nőgyűlöletet, rasszizmust illetve a homo- és transzfóbiát” - mondta Salil Shetty.

Az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy 2017-ben a már ismert krízisek elmélyülnek, a globális együttműködést felváltja egy sokkal agresszívebb és támadóbb világrend.

Világunknak számtalan válsággal kell szembenéznie, és nincs kézzelfogható politikai szándék arra, hogy ezeket a válságokat kezeljék, legyen szó akár Szíriáról, Jemenről, Líbiáról, Afganisztánról, Közép- Amerikáról, a Közép-Afrikai Köztársaságról, Burundiról, Irakról, Dél-Szudánról vagy Szudánról. Az Amnesty International Éves Jelentése dokumentálja azt is, hogy 2016-ban 23 ország követett el háborús bűncselekményeket. A háborús bűnökkel kapcsolatos nemzetközi közöny általánossá vált, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig megbénult az állandó tagok közötti rivalizálástól.

Az Éves Jelentésben a korábbi évekhez képest több szó esik Magyarország emberi jogi teljesítményéről. Több területen is – például a terrorellenes intézkedések vagy a menekültek és menedékkérők jogainak megsértése kapcsán – hazánk az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtja.

A Jelentésben többször előkerül Ahmed H.-nak, annak a Cipruson élő, szíriai állampolgárnak az esete, akit 2016 novemberében terrorcselekmény vádjában első fokon bűnösnek talált a Szegedi Törvényszék és 10 év fegyházra ítélt. Az ellen folyó eljárás egyszerre árulkodik a terrorcselekmény tényállásának téves alkalmazásáról és a magyar kormány azon törekvéséről, hogy mindenáron összemossa a menedékkérőket a terroristákkal.

A Magyarországról szóló országjelentés foglalkozik még a magyar kormány terrorizmussal kapcsolatos intézkedéseivel, az Emberi Jogok Európai Bírósága által is jogsértőnek talált tömeges megfigyelésekkel, a civil szervezetek elleni támadásokkal, a Népszabadság bezárásával és a romák elleni diszkrimináció különböző formáival.

„A Magyarországról szóló rész legsúlyosabb megállapításai azonban a menekültekkel és menedékkérőkkel kapcsolatban hangzanak el” - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„Tragikus azt látni, hogy Magyarország évek óta szisztematikusan mindent megtesz azért, hogy a háborúk és üldözés elől menekülők semmilyen védelmet ne kapjanak. Az egész rendszer arra lett kitalálva, hogy távol tartsák a védelemre szoruló embereket, eközben pedig elképesztő mennyiségű közpénzből gonosztevőknek és terroristáknak állítsák be őket.”

Az Amnesty International arra kéri az embereket világszerte, hogy utasítsák vissza a régóta kiharcolt emberi jogaik korlátozására tett cinikus kísérleteket, akármilyen jóléttel és biztonsággal is kecsegtetik őket. Az Éves Jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a globális szolidaritás és közös cselekvés különösen fontos lehet annak érdekében, hogy megvédjék az emberi jogok védelmezőit. Ők azok, akik fellépnek a hatalommal szemben az emberi jogok védelmében, és akiket gyakorta a gazdasági fejlődés, biztonság vagy más állami érdek útját keresztező fenyegetésként próbálnak meg beállítani.

„Nem támaszkodhatunk a kormányzatokra abban a kérdésben, hogy kiálljanak az emberi jogokért, nekünk, embereknek kell cselekednünk. Olyan politikusok mellett, akik mindinkább azon vannak, hogy egész közösségeket démonizáljanak, mindannyiunk kötelessége, hogy felemeljük a szavunkat az emberi méltóság és egyenlőség alapvető értékeinek védelme érdekében” - mondta Salil Shetty.