"Generális reklámtilalomról az Európai Unió országaiban nincs tudomásunk, a tagállamok kamaráinak ezzel kapcsolatos szabályozását részletesen nem ismerjük" - fogalmaz a közlemény.
Arr is felhívja azonban a figyelmet, hogy konkrét esetekben a CCBE vagy az IBA honlapjain kereshetők a témában eligazító jellegű anyagok.
Az Európai Unió általános és a magyar jogba implementált normái szerint a reklám szabályozásnak léteznek bizonyos, mindenkire - tehát nem kifejezetten ügyvédekre szabott - érvényes korlátozások a reklám visszaélésekkel szemben. A kontinentális jogok általában az igazságszolgáltatás és az ügyvédi hivatás méltóságával összeegyeztethető reklámozást tekintik zsinórmértéknek.
Ezekben a kérdésekben a Magyar Ügyvédi Kamara által alkotott etikai szabályzat és az annak mellékletét képező CCBE etikai kódex tartalmaz keretszabályokat, amelyek a Magyar Ügyvédi Kamara honlapján betekinthetők. Az Etikai Szabályzat ide kattintva érhető el.
A reklámhoz való jog a kereskedelmi környezetben is megőrzi „első generációs” alapjogi természetét, mivel az ügyvéd természetes személy. Ebből következően a kereskedelmi kommunikációhoz való (szólásszabadsági jogok) csak törvény által és a szükségesség és arányosság mértékéig korlátozhatók. Az értelmezések és mérlegelések eldöntésekor az alapjogi súly felülírja az ezzel ellentétes alacsonyabb normából származó korlátozásokat, illetve az Alaptörvény 28. §-a nem támogatja a korlátozások kiterjesztő értelmezését - fogalmaz a BÜK Hírlevél közleménye.
